Körbeálltuk a sírt
a monoton gyászbeszéd
elvegyült a város zajával
és a fák panaszos nyögésével.
Hozzád kiáltottunk, Uram,
hogy bele ne hulljunk mi is a gödörbe,
mert akkor a sírásóknak nem lesz dolguk
szétszaggatott testünk
gyönyörű sírhantként takarná,
akit szerettünk.
Hozzád kiáltottunk, Uram,
hogy gyere közénk,
szállj le a fényes, lakkozott dobozra
és beszélj nekünk -
nem hallatszott a hangunk,
s mégis reméltük:
Te meghallod
vonagló szívünk csikorgását
az egymásnak ütődő
hiányok csattanását,
mert elment ő a világból
tőlünk
Hozzád
jó helyre -
de mégis elment!
nincs itt!!!
itt van
lent
alattunk
bezárva -
elment,
de ez nem lehet!!!
gyere, Uram, mert meghalunk!
most gyere!
ne akarj egy helyet
tömegsírt
ezen a délutánon
ugye hallod,
amit őrült hangon suttogunk?
ugye érted?
mi emberek vagyunk,
s tovább nem várhatunk! -
ugye érzed
fájdalmunk szagát,
és a félelmet,
hogy mégsem jössz,
s itt maradunk magunk
ugye látod, hogy a várakozás,
a feszítő akarás
sötét foltot festett ingünkre
a hónunk alatt? -
lassan lépünk a gödör felé
a mélység magázhoz húz
s közös hangunk
sóváran leheli a kéjt:
"Jó ott lenni, ahol te vagy,
ott csend van és béke
már megyünk is,
itthagyjuk a világot cserébe
az élni akaróknak.
Megyünk hozzád
és majd együtt táncolunk
csontzenére.
Meglásd, nem leszel egyedül,
csak várj, azonnal indulunk."
Ne engedd, Uram!!!
gyere közénk,
hogy fogjuk kezed,
hallgassuk éneked,
hogy mi is
énekeljünk Veled
szent éneket az Életről - Rólad
tanítsd meg nekünk
Az átlépés dalát
hogy ha időnk lejárt,
könnyű legyen
menni a patakon át
Hozzád -
de most gyere közénk,
állj a kör közepére,
mit tépett szívünkből róttunk
ő köré
töltsd ki a helyet
legyél támaszték,
kibe kapaszkodni lehet,
s mi átölelünk Téged,
mert Te vagy a Szent Kör
közepe,
ahonnan kiindul minden,
ahonnan erőt kapunk
a holnapokhoz
és ahoz, hogy ha a beszéd
véget ér,
s az utolsó rög is a gödörbe koppan,
ott tudjuk hagyni őt
lent - Nálad
vigyázz rá, Uram,
álld meg őt,
meg minket is
és minden szenvedőt
s ha elmegyünk,
akkor is maradj ott vele
itt hagyjuk szívünket Neked
formálj belőle selyem szárnyakat,
add neki, hogy tudjon repülni
egyre magasabbra

Hozzád.

2007. február 8.