Szép álmokat, tente, késő este már A mesefonál szála lágyan elszakadt Kinyílott szájacskád csöpp rózsaablaka S arcodon a hintett boldog mosoly ott maradt
Belefeledkezve ringsz ég és föld között Angyalok vigyázzák e gyermeki békét Behajtom a könyvet, s takaród szegélyét Közelebb húzva az őrző mackód székét
A szobában, mint vendég, csönd vert tanyát Elnézelődik autós poszterek előtt Kezén át csordogál a kövér Holdsugár Amíg lustán körülfonja a heverőt
Ma egyedül ért –máskor zajosabban zajlik (Mindig kértek inni, vagy falat kenyeret) Ma téged, csak téged fektettelek, kisfiam S neked jutott az egész, az összes szeretet
Kipirult szép arcod, ujjadat is szopod Fürtjeid közt csillan egy csepp izzadás Meg-megrándul másik kézfejed kezemben S nézem, hogy szelídül álommá az akarás
Már becsuktuk régen azt a könyvet A mesefonál szála lágyan elszakadt De kinyílott szájacskád csöpp rózsaablakán Az a boldog mosoly talán ott maradt...
2007-04-17 (fiaimnak) |