Kalligráfus

Kezed írása csontfehér lapon
Vérem szaga halvány alapon.
Minden pontod Ámen és folytatást ígér,
Mindig bíztat, de sohasem ítél.
Ugranom nem kell rozsdás gáton át
Csak megkerülöm kényelmesen, mint whisky a szódát,
Mint tenger a jéghegyet, ébredés az álmot,
Amit ébren és éberen várom és várok
valami hirtelen dolgot, döbbenetet.
De már nem tőled, de már nem veled.
Így lettünk mi zebra körúti betonon,
vadregény keleten és szürke nyugaton.
Lábbal tiporják, össze sosem ér
Te a fekete és én a fehér,
Vakuvillanat vagy zseblámpafény
én a fekete, de te a fehér.