| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Depresszió Ideje:: 04-22-2007 @ 10:47 am |
|
|
|
|
Depresszió
Sáskaraj - mind, a nyüzsgő ember
Látszat-dolgára siet
És undorodva kerüli el
A segítségért kiáltó kezet.
Sáskaraj - pusztít és szemetel
Nem hisz már semmi hitet
Hazugságból, kényszerből ölel
Ha sóhajtasz, ordít: szemért szemet!
Sáskaraj - tömegben bátor; örjöng
Gyökértelen fát nevel,
Sarja satnya, álma golyó:
Énekes madárnak így felel.
Sáskaraj - magában őrült, ördög
Percnyi örömért telel
Hosszú, nyári éjen dühöng
Szabadsága csak a félelem.
Ma kiültem az utca szélére
Megnézni fájó önmagam
Vártam -hiába- őszinte szóra
Vártam, hogy jöjjön a Dallam.
A Nap mindig süt az út végére
És vár egy rózsaszín szalag
Csak az fél, ki fellép a hajóra
Ki nem, annak mocsár marad.
Beolvadni vágysz? Te, kis műanyag?
Szóvarázslat, nyelv csapásai
Nem lehet oly átkozott hanyag
Hogy elérd lélek-határaid.
Ha van neked több, mint a tegnap
S nem rettegésből áldják neved
Van Igazság, mely a mélyből csap
S derékba töri olcsó hiteled.
Embernek lenni; nos, ez küldetés
Míg testednek új csúcsára felérsz
Megéled Jézus, Buddha kínját
De másképp sosem láthatod meg
Isten szent országát.
És így élünk mi, ketten:
Isten szent országában. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 04-22-2007 @ 12:08 pm
| Hozzászóló: prayer (Ideje: 04-22-2007 @ 01:37 pm)
Comment: Nagyon jó a versed! Én nem társítom a depresszióhoz, mert amit itt leírtál, azok a mindennapjaink. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: veva (Ideje: 04-22-2007 @ 02:30 pm)
Comment: Amikor lent (gödörmélyi állapotban) van az ember, s a depresszió, az határozottan ilyen, akkor is ugyanazok a dolgok, események veszik körül, mint egyéb napokon, ilyenkor azonban azt az oldalát is látjuk, amit egyébként csak tudunk (ha akarjuk épp tudni), hogy ott van és olyan, amilyen. Ronda! Azonban a végefelé egy sor: "Embernek lenni; nos, ez küldetés" az egészet felemeli. Én szeretem ezeket a verseidet is! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: naiva (Ideje: 04-22-2007 @ 08:41 pm)
Comment: Keserű hangulatban írhattad a verset Laci, de hátborzongatóan jól! Ilyen ez...de látni kell a jót is, mégha néha csak a csúf oldalát tudjuk is észrevenni az életnek.... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 04-22-2007 @ 10:10 pm)
Comment: Sáskaraj, sáskaraj! Visszatérő sáskaraj! Visszhangzik a versed, a kiáltásod! A depressziót is lehet jól megírni! Azután.. egyszer csak túl leszel rajta! Írj, a sáskarajról, a hernyókról, a varjakról, az egerekről- csqak ne emészd magad Lacikám! Szeretettel:Erika |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Csilike (Ideje: 04-22-2007 @ 10:49 pm)
Comment: Mikor ertem, nagyon szeretem a verseidet. Ezt eppen ertem. Gyonyoru. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: aranytk (Ideje: 04-23-2007 @ 01:01 am)
Comment: Szia Laci! Én inkább keserűséget érzek ki a sorokból, mint depressziót, viszont nagyon jó versnek tartom, amit most olvastam! Már többször olvastam, de még visszatértek. Szeretettel: Kati |
|
|
|
|
| Hozzászóló: kerlac (Ideje: 04-23-2007 @ 03:20 am)
Comment: Köszönöm Nektek. A legértékesebb ajándék, amit a versíró kaphat (szerintem), az őszinte, sablonmentes vélemény. De erről majd más formában, bővebben. Depresszióban torzul az ember érzékelése, és olyankor nem költői túlzás az ilyen látásmód. És ha a dolgok szebbik felét is látjuk, akkor biztosan nincs depressziónk. ;) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 04-23-2007 @ 08:06 am)
Comment: mivel épp Szabó Lőrinc lázban égek, így rögtön az Én és ti többiek jutott eszembe. mintha ez nem is egy, hanem két vers lenne! az elején az ismétlődő sáskaraj, az ember, és tőlük külön: ott vagy te. (ha jobban belegondolok, lehet, hogy tényleg ez a depresszió... egyedül lenni) de Ancsel Éva óta tudom, hogy bánkódó ember vállát átölelni, mégis érdemes: úgyhogy most átölellek, gondolatban. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: piroman (Ideje: 04-23-2007 @ 08:57 am)
Comment: Néha én is "sáskarajnak" látom az embereket... Még szerencse, hogy akad néhány kivétel. (Sajnos egyre kevesebb.) Gratulálok a versedhez, megfogott... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: dionysia (Ideje: 04-23-2007 @ 09:10 am)
Comment: "Legnagyobb cél pedig itt, e földi létben
/Ember lenni mindég, minden körülményben."
Arany ezen sorai jutottak eszembe. Gratulálok, Dio |
|
|
|
|
| Hozzászóló: soman (Ideje: 04-23-2007 @ 05:24 pm)
Comment: Tyűű, ezt jól elkaptad Laci kérem! Már többször elolvastam, de még el fogom, és ez csak részben az én lassú felfogásom miatt van. Addig gondolkozom, hogy a műanyag-létnek vajon van-e más sorsa, mint a beolvadni vágyódás? S hogy sáskaraj? Hát persze, ilyen az ember alapból kigyúrva, a kivétel meg mindig rugdossa a szabályokat. Ezért hát nem csoda, ha előbb-utóbb depis lesz. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: kerlac (Ideje: 04-23-2007 @ 08:09 pm)
Comment: Elkényeztettek. :) Komolyra fordítva; azt mondják, hogy aki tudja, hogy depressziós, az igazából (már) nem is az. Mindenesetre aki már átélte valaha, az tud írni róla. Azt én sem tudom, hogy ez lelkiállapot vagy betegség, de ronda dolog, az biztos. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Móka (Ideje: 04-23-2007 @ 09:38 pm)
Comment: Lacikám,te olyan erős ember vagy.Sok mindnen mentél már keresztül.Volt, hogy még a legnehezebb is: meg se kottyant.És minden elmúlik egyszer.Itt vagyunk neked.Ölellek Titeket. |
|
|
|
|
|
