1.
Ablakod előtt
rózsafa hajladozik,
lágy szellőfuvallatban
búskomor életét siratja.
2.
Nem látja senki
sírni, mert azt hiszik eső
áztatta levelét, máskor meg
boldogságtól ragyog napnak melegétől.
3.
Pedig kicsi szívét
állandó fájó érzés
nyomja. Egy szép napon
mikor épp delet harangoztak,
4.
két rózsatövis született,
s így cseperedtek. Szépségükben
gyönyörködöt mindenki. Szerelem
lángja égett kettejük közt, amit csak fehér galamb tudott.
5.
Élvezték a harmatcseppeket,
mely minden hajnalon rájuk esett.
Ilyenkor leveleik összeértek egymással. Egyszer csak
keserű könnyek borították el, mert párját tövistől kitépték.
2004. május 10. |