A zápor oly gyorsan távozott, mint amilyen gyorsan jött. A kis esőcsepp ámulva nézett szét. Halványzöld, húsos szirmok ölelték körül szorosan. Nem tudta, hol lehet.
- Szia! Hát te ki vagy? – szólalt meg ekkor az a valami, amin gubbasztott.
- Én az esőcsepp vagyok – közölte félénken a kis jövevény. – De azt hiszem, eltévedtem. Kihez van szerencsém?
- Én a kövirózsa vagyok – felelt a másik. – Örvendek a szerencsének.
- Tudod...én az égből jöttem. Én vagyok az, aki sok társával együtt táplálja a Föld összes tavát, folyóját, növényét. Vagyis... ezt mondták nekünk odafönn. Összegyűltünk egy nagy-nagy felhőben, és alig vártuk, hogy érkezésünkkor a barna, puha Földanya ölelésébe vonjon minket és általa táplálhassuk a benne gyökeredző növényvilágot. De én rossz helyen vagyok, azt hiszem.
- Hát..., én is egy növény vagyok – mosolyodott el a kövirózsa.
- Jaj, de jó! – ujjongott az esőcseppecske – Akkor mégsem tévedtem el olyan nagyon. Én majd téged foglak táplálni! – húzta ki magát.
A kövirózsa elnézőn mosolygott.
- Tudod, én a vizet a gyökereimmel szívom fel a földből. Te most épp a levelemen ülsz.
- Ó – szomorodott el a cseppecske.
- Nem baj – vigasztalta gyorsan a rózsa. – Én kevés vízzel is beérem, és a társaid már így is eléggé megöntözték a földemet. Te viszont itt a levélrózsámon lehetsz a díszem.
- A díszed? – álmélkodott az esőcsepp. – Az mit jelent?
- Tudod, háromféle dolog van a világon, aminek örülünk. Vannak, amiknek azért, mert hasznosak. Mint például a földből felvett víz, a napfény, a méhecskék. És van, aminek azért, mert szép. Ezt hívjuk dísznek. Mert ahogyan te most visszavered a fényt, pont olyan vagy, mint egy gyöngy. Egy dísz. És veled én is szebb leszek.
- Tényleg? – derült fel az esőcsepp.
És valóban. A szirmok között megbúvó csepp úgy szórta szét az időközben előbukkant nap fényét, mint egy kristályprizma. A közeli növények: a tátika, a kaktuszok és a muskátli ámulva nézték az eddig jelentéktelennek gondolt kövirózsát, és meghajoltak szépsége előtt.
- És mondd, mi a harmadik? – faggatta őt az esőcsepp.
- Milyen harmadik?
- Hát amit meséltél.A három dolog, aminek örülünk. De csak kettőt mondtál. Mi a harmadik?
- A harmadik dolognak pedig csak úgy örülünk. Nem tudjuk miért. Csak érezzük, hogy annak örülni kell.
- Aha – bólintott csepp, de nem nagyon értette. – És te honnan jöttél, hogy ilyen sokat tudsz a világról?
- Én egy olyan helyről jöttem, ahol sok-sok olyan kövirózsa volt, mint én. Rengeteg. Néha jöttek az emberek, megnedvesítették a földünket, de nem nagyon törődtek velnk. Talán mert túl sokan voltunk. Aztán ide kerültem, itt többet foglalkoznak velem. Azóta innen föntről szemlélem a világot. És figyelek, tanulok. Sok mindent láttam már.

A nap eközben teljes pompájában előbukkant a felhők mögül, és nyári forrósággal jelezte, hogy visszavette az égbolton a hatalmat. Az esőcsepp maga is gyönyörködve nézte a mindent beborító sugarakat, amelyek hozzá is elértek. A kövirózsa szomorúan nézte a cseppecskét, tudta, hogy nem sokáig lesz maradása. Ám ezt maga az esőcske is tudta.
- Azt hiszem, nemsokára mennem kell – feszengett. - Olyan furcsa érzésem van, mintha kisebb vagy könnyebb lennék. Mintha szállni tudnék...
- A nap miatt van.
- Sajnálom, hogy itt kell hagyjalak – nézett a kövirózsára. – Olyan jót beszélgettünk. Megkedveltelek.
- Én is téged – válaszolt a rózsa. – De ne legyél szomorú. A nap segítségével pára leszel, visszatérsz az égbe, ahonnan jöttél, és nemsokára felhő végül újra eső lesz belőled.
- És akkor lehet, hogy megint találkozunk? – kérdezte reménykedve az esőcske.
- Lehet – hagyta rá a növény, bár jól tudta, erre nagyon kevés az esély.
- Akkor isten veled – sóhajtott egyet az esőcsepp.
- Ne ezt mondd. Ha újra látni akarsz, mondd: viszontlátásig.
- Viszontlátásig, kövirózsa – lehelte a cseppecske ereje fogytán, de még búcsúzóul ezt suttogta.
- Azt hiszen, már értem, milyen az a harmadik. Te örültél nekem, én örültem neked. Nem tudjuk miért, de mégis örültünk egymásnak. Ugye?
A kövirózsa bólintott, mire az esőcsepp megremegett, majd engedelmeskedve a nap hívó szavának nyomtalanul elpárolgott.