[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 217
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 217


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Tragédia
Ideje:: 09-20-2007 @ 01:35 pm

Tragédia

Érhet-e nagyobb fájdalom egy anyát,

Mint hogy elveszítse öt éves kisfiát.

Lelkét a gyermekkel együtt eltemette,

Hitét és örömeit ő végleg elvesztette.

A régi életét lezárva új életet kezdett,

Hiába volt minden, sohasem felejtett.

Új férje van most, lakást változtatott,

De szíve, lelke meg nem változhatott.

Született ugyan egy gyönyörű kisfia,

Életének egyetlen értelme,és vigasza,

De az elvesztettet semmi nem pótolja.

Amíg csak él, 5 éves kisfiát gyászolja.

Bánat, depresszió örökre megmarad,

Hiába ad az élet boldogabb napokat,

Örömteli percekben is előtör az emlék,

Mosolyog, miközben törölgeti könnyét.

Orvosok, és gyógyszerek feleslegesek,

Ekkora fájdalmat feledni sosem lehet.

Néz egy régi képet, a könnyei folynak,

Fájdalom és könny sohasem fogynak.

Imádva rajongja, félti második kisfiát,

Nem pótolja a fájdalmas mély hiányt.

Könyörögve kérem én az ég angyalait,

Tegyék békéssé és széppé az ő álmait.

Egy 5 éves angyal fiú válaszol nekem,

Drága édesanyám mindig itt van velem,

És én is ott vagyok vele, óvom, féltem,

S ha eljön az idő, találkozunk az égben.

Ajánlom sok szeretettel, fájdalommal és mély együtt érzéssel Lídiának...


Utoljára változtatva 09-20-2007 @ 03:00 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: lena1
(Ideje: 09-20-2007 @ 01:39 pm)

Comment: Drága Nefi, ilyemkor van az, hogy nincsenek szavak a fájdalomra. nem tud az ember mit írni, mit mondani. Írásod mélyen meghatott. Szeretettel ölellek.Lena


Hozzászóló: Angeli
(Ideje: 09-20-2007 @ 02:24 pm)

Comment: Tördelni nem akartad? Sorok eleje , és akkor vers lesz a formája.


Hozzászóló: Nefelejccss
(Ideje: 09-20-2007 @ 02:44 pm)

Comment: Drága Lenocskám! Magam is tehetlen együtt érzéssel tudtam csak nézni a dolgokat, és ez nagyon fájt. Köszönöm, hogy olvastál, nagyon hiányoztál már nekem!! Sok puszi: Nefi


Hozzászóló: Nefelejccss
(Ideje: 09-20-2007 @ 02:48 pm)

Comment: Kedves Angeli! Igazad van, de a publikációban tördelve, és versszakokra választva jelent meg a versem, nem tudom, mi van a gépemmel vagy velem, hogy ez nem akart összejönni. Köszönöm hozzászólásod. Szeretettel: Nefi


Hozzászóló: Angeli
(Ideje: 09-20-2007 @ 03:11 pm)

Comment: Hm. Most látom, hogy ki sem írta a html kódot a gép, amit elküldtem neked. Persze. Mert html kód. Bocsi, így úgy tűnt, mintha kötözködnék, pedig nem.


Hozzászóló: Samway
(Ideje: 09-20-2007 @ 03:37 pm)

Comment: Nefikém régen olvastalak már, de jobb lett volna valami mást olvasni tőled..szavakat alig lehet találni az ilyen tragédiára...megemlékezésed megható és megindító.. üdv samy


Hozzászóló: blue
(Ideje: 09-20-2007 @ 05:08 pm)

Comment: Jaj Nefi, kirázott a hideg, szomorúan, fájó sorok. ölellek: gaby


Hozzászóló: Captnemo
(Ideje: 09-20-2007 @ 07:37 pm)

Comment: Ahogy írod az első két sorban. Nagyon is úgy van. Persze, bármikor is, nem csak ötévesen. Ebben a versben a tragédia mellett azért nagyon jól mutatkozik, ami Benned lakik, az emberek szeretete, az át- és együttérzés...


Hozzászóló: AngyaliAndi
(Ideje: 09-20-2007 @ 09:32 pm)

Comment: Ilyenkor az ember elnémul, de szépen írtad meg e szomorú sorokat. Puszi: Andi


Hozzászóló: csitesz
(Ideje: 09-20-2007 @ 10:56 pm)

Comment: Kedves Nefi! Nagyon tiszta, érzelmekkel teli sorokkal festeted le ezt a tragédiát. Gratula. Józsi


Hozzászóló: LEKA
(Ideje: 09-20-2007 @ 11:36 pm)

Comment: Szia Nefi! Ezek a fájdalmas sorok mélyen megérintenek. Nagy átérzéssel írtad.


Hozzászóló: Lyza1
(Ideje: 09-20-2007 @ 11:43 pm)

Comment: Kedves Nefi! Mélyen meghatott írásod, még olvastam potyogtak a könnyeim, mert én ilyen érzékeny és fogékony vagyok a fájdalomra! Annak viszont örülök, hogy újra itt vagy! Lyza


Hozzászóló: zsuka49
(Ideje: 09-21-2007 @ 05:04 am)

Comment: Egy asszony életében annál nagyobb tragédiát nem tudok elképzelni, mint amikor elveszíti a gyermekét. Belegondolok, hogy kilenc hónapig egy volt a gyermekével, öt évig nevelte, ápolta, óvta, és utána meg eltemeti - háááááááát, a szívem megszakad ilyenkor.:( Zsuzsi


Hozzászóló: Nefelejccss
(Ideje: 09-21-2007 @ 08:08 am)

Comment: Drága Sam! Köszönöm hsz-det. Hidd el, lesznek itt még pozitív hangú verseim is, de még elég erős rajtam a "kórház-szag", és elég erősek az ott ért behatások. Ezt a rettentő történetet muszáj volt kiírnom magamból. Millió puszi, most megyek a portálodra gyönyörködni: Nefi


Hozzászóló: Nefelejccss
(Ideje: 09-21-2007 @ 08:11 am)

Comment: Drága Gabykám! A történet engem is erősen elkavart és megrázott. Ilyenkor az ember úgy érzi, hogy nincs joga nyafogni a saját problémáin. Próbálok is más hangnemre váltani! Sokszor ölellek: Nefi


Hozzászóló: Nefelejccss
(Ideje: 09-21-2007 @ 08:15 am)

Comment: Drága Captnemo! Igazad van, a legfájdalmasabb érzés saját gyerekünk koporsójánál állni, legyen az akár mennyi idős. A kórházból "szabadulva" rákerestem, és olvasgattam verseid, amik nagyon hiányoztak. Köszönöm: Nefi


Hozzászóló: Nefelejccss
(Ideje: 09-21-2007 @ 08:20 am)

Comment: Kedves Anygyalibaby! Igen, az ember elnémul, mikor leírva látja ezt a történetet, de hangosan zokog magában, mikor a könnyező anya saját szájából hallja. Senkinek nem kívánom. Köszönöm hsz-det. Puszik: Nefi


Hozzászóló: Nefelejccss
(Ideje: 09-21-2007 @ 08:23 am)

Comment: Kedves Csitesz! Igen, könnyes szemmel írtam le ezt a szörnyű tragédiát, de sajnos ilyen az élet... A ragrímekre próbáltam figyelni:)) Sok puszi: Nefi


Hozzászóló: Nefelejccss
(Ideje: 09-21-2007 @ 08:27 am)

Comment: Drága Évám! Mikor megkaptam a szabaduló levelem a kórházból, elhatároztam, hogy ha valaha verset írok, azt csak optimizmus vezérli majd. De egy szobatársam tragédiája annyira felkavart, hogy kénytelen voltam kiírni magamból. Sok-sok puszi: Nefi


Hozzászóló: Nefelejccss
(Ideje: 09-21-2007 @ 08:31 am)

Comment: Drága Lyzám! Köszönöm számomra oly értékes hsz-det. Megpróbálok majd arra a stílusra áttérni, mikor nem könnyeket, hanem nevetést csalok ki belőled. Ezt jobban szeretném! Sok puszi: Nefi


Hozzászóló: Nefelejccss
(Ideje: 09-21-2007 @ 08:41 am)

Comment: Drága Zsuzsi! Igazad van, amikor a szenvedő édesanyát hallgattam, én is rádöbbentem, mi az igazi, legnagyobb fájdalom... Köszönöm hsz-det. Puszik: Nefi


Hozzászóló: piroman
(Ideje: 09-21-2007 @ 08:48 am)

Comment: Csak csendem maradt, miztán elolvastam a történeted.


Hozzászóló: Nefelejccss
(Ideje: 09-21-2007 @ 09:17 am)

Comment: Drága Piro! Köszönöm, hogy 3 szóban összefoglaltad mindazon érzéseket, amiket szerettem volna kifejezni. "...most tél van, és hó, és csend és halál..." Sok puszi: Nefi


Hozzászóló: szkallas
(Ideje: 09-21-2007 @ 02:26 pm)

Comment: erezned kell - gyoonyoruu emlekeim hataasa soha el nem muuloo emlekkek ujra feltaamadnak.. szomruu versed nyomaan ...ha valkai, , een igazan aterzem szomruu baanataod.. ! imad hallgassaak meg Angyalok.. AATEEREZVE BAANATOD.. mint reegi joobaraat.. maradok


Hozzászóló: Nefelejccss
(Ideje: 09-21-2007 @ 03:17 pm)

Comment: Drága hű Szkallas barátom! Köszönöm hsz-det, és bár tanácsod szerint próbálom majd pozitív gondolataimat versekbe önteni a jövőben, ezt muszáj volt kiírnom magamból. De hamarosan orgona illatú, optimista írásokkal próbálkozok majd:)) Sok puszi: Nefi


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.35 Seconds