Rongyos életem, most levetem,
majd egy árverésen, mint régiséget,
közszemlére kiteszem.

Vegyétek, vigyétek, olcsón adom.
Egy mosolyért, egy jó szóért a tiétek,
és félek ez az utolsó alkalom.

Tudom, csak koldus gúnya.
És ha nem kell senkinek,
hát majd magam veszem meg.

Újra hordom, és ha lehet,
egy kicsit kicsinosítom,
hogy mint az új, hát olyan legyen.

Ha majd újra rongyos lesz, szegény,
és végleg levetem, szépen kiterítem,
majd az ördög veszi meg, egy titkos árverésen.