TAVASZRA VÁRVA
Este a csókák nagy csapatokban
Víjjogva szállnak a város fölött,
Fecskefészekbe veréb költözött:
Ősz van, s én várok volt tavaszokra.
Hólyagos zápor fut patakokban,
Megrészegülten issza a föld,
Százezer színnel harsog a zöld:
Nyár van, s én várok volt tavaszokra.
Dús fehér fürtű illatát ontja
A domboldalon sok büszke akác,
Lomb között víg kamasz szél kacarász:
Tavasz van, s várok volt tavaszokra.
Volt tavaszoknak bódító íze,
Mámora nem tér már vissza soha.
Hull a hajamra, hull a szívemre
Hull, egyre hull a fehér zúzmara.
|