| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Esti víziók Ideje:: 06-24-2004 @ 08:20 am |
|
|
|
|
Esti víziók (2004 június 23)
Mit fel nem emel kéz,
Örökre magányba lendül
Nem érinti távoli hang,
Mit a szelíd Vágy hegedül
Roskad elhagyott házak
Indaszőtte, vak ablaka
Ha szirmos vadregények előtt
Zárva van ajtaja
És halkan köhögve
Ha a Remény csoszog Feléd
Arcod ne rejtsd remegve;
Lásd ma is új, álomhegy-szemét
Mert benne titkaid bújnak.
S el ne hidd múltad haragját
Hisz Lélek-tüzed fújja
Az est csöndes parazsát. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 07-14-2004 @ 09:11 pm
| Hozzászóló: samway (Ideje: 06-24-2004 @ 08:27 am)
Comment: szép sorok,,remény,, |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Si (Ideje: 06-24-2004 @ 08:54 am)
Comment: Ezt a verset nem elég egyszer elolvasni, mert egyre több bomlik ki belőle. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Audrey (Ideje: 06-24-2004 @ 10:01 am)
Comment: Ez tényleg olyan víziószerű! S méghozzá látványos is.
"És halkan köhögve
Ha a Remény csoszog Feléd" - ez olyan jól sikerült megszemélyesítés, hogy szinte látom magam előtt a reményt, mint egy öreg apókát, amint vonszolja magát.
De a többi sor is mind-mind nagyon érzékletes és gyönyörű. A vers olvasásával én is részesévé váltam a vízióidnak. Igazi irodalmi élmény. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Selene (Ideje: 06-24-2004 @ 10:16 am)
Comment: Gyönyörű vers. Annyira benne volt a lelkem. Nagyon tetszett :) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: csingi (Ideje: 06-24-2004 @ 08:38 pm)
Comment: Nekem nem a cím, nem víziók jutnak eszembe, amikor olvasom, inkább valami intelem. Egy figyelmeztetés az elszalasztott pillanatok, a lehetőségek miatt. A szavak hangulata is valami csendes belső izzást sugall nekem. Érdekes a Reményhez az öregség, s nem a fiatalság képét kapcsolni, de azt hiszem, igazad van vele. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Bogika (Ideje: 06-25-2004 @ 08:15 am)
Comment: Én meg a hezitálást érzemki belőle a begubózás és a mások felé nyitás között. |
|
|
|
|
|
