Versek éneke (D.V.-nek)

Versek éneke felcsendül bennem
Papírok, könyvek, költők lelkei
Versek éneke dalol szívemben
Holtak és élők, hittel mind teli

Mint szép nő, ha ruháját
Leveti épp, és előtted áll
Mint kis virág az út szélén,
ha nyílik, és nevetve vár

Mint új nap, ha reggel megsuhint, 
szél száll, és port hint reád
Mint esti fényben hangos ünnep
Vízen csillogó színkavalkád

Versek éneke felindul bennem
Hangok és szavak, mind-mind emberi
versek éneke dobol szívemben
kik is voltak ők? Idő betemeti.

Mint márványban lélegző szobor
csak nézed és kibontanád
mint éjjel kavargó álmokból
felbukkan, táncol, ég a világ

mint szép képen vonz a látvány
megfognád, de elsuhan ám
mint angyal, karddal épp megáll
rádzuhan egy fénysugár

versek éneke megszólalt bennem
húsz év, vagy több is talán
versek éneke megmaradt bennem
néked ezt most elmondanám…