| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Nélküled Ideje:: 12-26-2007 @ 05:52 pm |
|
|
|
|
/2007.12.26./
Ez az év is eltelt nélküled,
Mint megannyi álom,
A miénk is úgy veszett el,
Hogy megtalálni nehéz lesz.
Álmodtunk együtt, s külön,
Az égen száguldó felhőkön,
Szivárványokon pillangókkal,
A mennyben és a pokolban.
Mindig, mikor azt hiszem,
Hogy na most lehet, igen...
Akkor a valóság pofoz fel:
Nem vagy mégsem velem.
Összezúzva, felégetve minden híd,
Minden remény, hogy boldogok lehetnénk,
Elrepült a pillangókkal,
És hiába kel fel a nap.
Mert nem mellettem ébredsz fel,
Egyedül fekszem, s kelek,
Várok rád, de minek?
Már nem hiszem, hogy érdemes.
Ha tudnád, mit érzek,
Nem játszanál így velem...
Mindig csak ígérgetsz,
S közben...Ah, de mindegy.
Talán most értettem igazán meg,
Milyen is a reménytelen szerelem,
Mikor messze vagy, egyre távolabb.
És vissza többé nem tarthatlak.
Tudom, hogy én voltam a rossz,
Ki rútul kikosarazott,
Bután megijedtem magamtól,
Féltem az újabb csalódástól.
Így magamat csaptam be,
Hogy már semmit sem jelentesz,
De most én tévedtem,
A saját hibám tesz tönkre.
A dal, miről te jutsz eszembe,
Itt cseng folyton a fülemben...
A tengerpart, a napsütés, pálmafák...
Ott lehetnénk boldogok igazán!
Nélküled mit sem ér az életem,
Nélküled semmi sem érdekel.
Nélküled élek, de vágyom rád!
S a sok emlék visszavár!
Úgysem fogsz megérteni sosem,
Eljön a reggel nélküled,
És eljön majd a nap,
Mikor nem fáj hallgatni a dalt!
S te hiába vagy messze tőlem,
Én mindig itt leszek,
Csakis érted dobog a szívem,
Soha többé el nem feledlek!
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 12-26-2007 @ 09:27 pm
| Hozzászóló: reginababa19 (Ideje: 12-26-2007 @ 05:53 pm)
Comment: Bocsánat a kicsit csapongó gondolatokért, de egyszerűen ezt érzem és kell egy kis idő, mire összeszedem magamat. De úgy éreztem, ez a vers pont így teljes-számomra. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 12-26-2007 @ 06:49 pm)
Comment: Igen, érezni, neked így teljes. Egyszer majd túl fogsz jutni rajta, csúnya vagy szép, de álom lesz belőle. Írj, és sokkal könnyebb lesz. Puszi: Andi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: prayer (Ideje: 12-26-2007 @ 07:37 pm)
Comment: Legalább ennyi megmaradt... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 12-26-2007 @ 09:23 pm)
Comment: Már megint megírtak helyettem egy verset. Köszönöm, hogy olvashattam. Szeretettel. Erika |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Lyza1 (Ideje: 12-27-2007 @ 04:59 am)
Comment: Szia!...Bizony a Kedves nélkül üresek a nappalok és az éjszakák, nem marad csak a remény és a várakozás!...szeretettel: Lyza |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zsuka49 (Ideje: 12-27-2007 @ 05:53 am)
Comment: Ne búsulj, fel a fejjel - azt mi nem a tiéd - siratni kár!!:))
Tudom, elcsépelt mondat, de majd idővel Te is belátod.
Élj, hisz előtted az élet és még annyi, annyi szép dolog, amit csak észre kell venned!
Írj sokat, az tán segít egy picit gyorsabban túltenni magad a dolgon!:)
Zsuzsi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: piroman (Ideje: 12-27-2007 @ 09:06 am)
Comment: Valaminek az értéke akkor lesz nyílvánvaló, ha elveszítjük... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 12-27-2007 @ 11:22 am)
Comment: Sajnos van, amit ha elveszítünk, nem pótolhatja semmi sem. Az idő viszont dolgos, elvégzi fájdalmunkon enyhítő simításait, ha elmulasztani nem is képes.. Fel a fejjel...:)))) |
|
|
|
|
|
