[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 385
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 385


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Huszonöt év árvasága
-: erda
Ideje:: 01-07-2008 @ 02:06 pm

A kislány arca áttetsző, hófehér.
Szelíd nyugalmat lát, ki őt figyeli.
Pedig lelkében kavarog a düh,
oly erővel, hogy majd széjjelveti.

Alig tizennégy éves – gyerek még.
Nem érti, miért kell itt lennie?
Nem látja már a síró arcokat,
Nem hallja, hogyan búcsúzik a pap.

Nem érti, miért történik mindez,
s azt sem, hogy miért pont vele…?
Játszana inkább odakinn: labdázna,
vígan énekelgetne… ha lehetne…

De a hely fogva tartja, elnémítja,
Pedig szívesen ordítana, üvöltene,
hogy ne bámulják sajnálkozó arccal…!
…szinte már alig bír a haraggal…

-
Sáros út vitt ki a temetőbe:
esőt hozott a decemberi tél.
És a kislány a sírgödörhöz állva,
döbbent rá keserű árvasorsára!

Felszakadtak szívében a gátak,
úgy, hogy belerendült ég és föld.
És megindult könnyeinek árja:
szívébe mart anyjának hiánya.

Nem tudott tovább a mélybe nézni,
elnézett hát a tömeg felett.
És látott ragyogni egy égi fényt,
és látott egy feléje nyújtott kezet.

Azóta is ez a kéz vezérli,
minden gond és keserűség közt.
Mert az Isten az árvát el nem hagyja,
könnyeit örökre számon tartja.


Édesanyám emlékére...


Utoljára változtatva 01-07-2008 @ 02:06 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: AngyaliAndi
(Ideje: 01-07-2008 @ 09:26 pm)

Comment: Nagyon megható, fájdalmas vers. Puszillak!


Hozzászóló: lena1
(Ideje: 01-07-2008 @ 10:36 pm)

Comment: Sajnálom, hogy ekkora bánat ért, mert egy édesanyát semmi nem pótolja. Szeretettel ölellek. Lena


Hozzászóló: kiralylany
(Ideje: 01-08-2008 @ 04:51 pm)

Comment: Erda, most nem tudok szólni. Talán nem is kell...


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.29 Seconds