| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Melletted... Ideje:: 01-08-2008 @ 11:39 pm |
|
|
|
|
Tapogatom szememmel a reggelt,
A sötétség még lebzsel,
S te mellettem fekszel…
Ébredek,
ágyam szélén ül a magány,
ölébe ejtett kézzel néz rám,
némán.
Kéretlen vendég,
kinek bebocsátás nem kell.
Behunyom a szemem:
elkap a hányinger.
Homlokcsontom mögött
az emlékkép pörög:
kényszerölelések,
semmitmondó csókok.
„Valami más kell”
-szól a magány-
„különben maradok”.
Résre nyitom szemem,
de Ő kérlelhetetlen,
csendes gúnnyal megszólal:
„Ez minden”?
Undorforma maszlag,
vajon mit akarhatsz,
mit tegyek,
hogy testem minden zsigeréből
elmém minden szegletéből
kiűzzelek?
Talán nem az emlékek,
melyek kellenek
neked.
S talán nekem sem ezek
segítenek….
Talán
nem a dadogó
hebegő-habogó,
egymást karoló,
olykor karmoló,
mindent akaró,
szűnni nem bíró
mégis elmúló
szomorú-szerelem
perselyem kell nekem.
Egyszerű a képlet:
hunyt szemmel ez nem megy.
Elűzni ezt a rettenetet,
csak éberen lehet,
ha észreveszed
hogy a hétköznap mit rejteget.
Felnevetek,
lábamon lendítek egyet:
lependerítem ágyamról
eme rettenetet.
Hiszen te mellettem fekszel…. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 01-08-2008 @ 11:39 pm
| Hozzászóló: soman (Ideje: 01-09-2008 @ 07:47 am)
Comment: Hurrá! Pumibu végre publikált! Nem is akárhogy; bár először elgondolkodtatott, hogy mit keres a magány ott tulajdonképpen, ha egyszer ketten vannak az ágyban, de aztán a sorok gördülését követve világosodtam én is, ahogy a szerző is a végére felfedte a "megvilágosodást". Szép "fejtegetés", tetszett a levezetés, a gondolatvitel, szóval a VERS. Na. :-) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: blue (Ideje: 01-09-2008 @ 01:36 pm)
Comment: Tetszett a fejtegetésed... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 01-09-2008 @ 08:41 pm)
Comment: Jó lett.:)))))) Megvilágosodni nekem is csak a végére sikeredett, s bevallom Ottó is sokat segített, de így nézve már... nagyon jó lett.:)))) Gratulálok. Puszi: Andi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: pumibu (Ideje: 01-09-2008 @ 09:54 pm)
Comment: Köszönöm mindenkinek,ez életem legelső verse.Jó dolog versbe szedni azokat a gondolatokat amik foglalkoztatnak,s örülök ha ezeket az élményeket másokkal is meg tudom osztani,ha értő fülekre-szemekre találok.
Külön köszi a "hurrá"-t somannak. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: erda (Ideje: 01-09-2008 @ 10:35 pm)
Comment: Életem első verse klasszisokkal alul marad a tiédhez képest. Gratulálok, csak így tovább!
Üdv: Éva |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Karcsy (Ideje: 01-10-2008 @ 07:28 am)
Comment: Gratulálok Kedvesem! Végre kiírod magadból az érzéseket, amelyek nagyon mélyen benned vannak és a te élet-mozidnak filmszalagját vetíti le szembe állítva a múltat a jelennel. Az utolsó sorod nagyon mélyen érintett. Tudok egyfolytában nagyon sokat beszélni ez egyik hibám, de itt elállt a szavam remélem észrevetted. Látod....itt megállt a tollam. Kedvesed |
|
|
|
|
|
