Intett, és én mondtam. Énekeltem. Csodálta.
Vége lett, ... hát elölről mondom, mondom.
Néz. Választ formál, kerekedik a szeme.
Kerekedik. Dagad a nyaka, és lendül keze.
Int, mutat, ... hát elölről mondom, mondom.
Végre valaki meghallgat, végre, végre.
Az arca hevül. Pirul. Szeme vérben forog.
Micsoda líra, csoda, micsoda hangok.
Mutogat, ... hát elölről mondom, mondom.
Végre valaki meghallgat. Végre, ... végre ...
Már nem int. Feje lehorgad. Itt hagy. Legyint ...
Vissza. Kitör. Artikulálatlan. Tátogok, ... Nézi.
Sorsában hallhatatlan lettem.
Parnasszus hályoga. Kegyetlen.
A metaforák konganak, díszletek, hangjegyek
a néma animációban szerte-szét hullanak.
(2007.) |