Már békén száll fészkére a dalos csalogány Már nyugodt az est, s távol van a magány Szívéhez búg a szellő és búj hű kedvese Reátalált végre, s többé nem fut, nem kerese
Már nincs több kérdés, nem pusztít a harag Már úgy lesz mindig, hogy együtt kel a Nap S velünk játszik szerelmesen, együvé terel Megtanít a szóra, szeretni jól hogy is kell
Már ékem lett a fényed, nemcsak holmi ezüst Már számban érzem ízed, mikor szemet lesütsz Mindenedre én vigyázni úgy szeretnék jól Halljam, amíg alkony nem jő, ahogy zenéd szól
2008-02-01 |