Tegnap reggel még…
Változik a hajnal köddé,
Sápad már a rút sötétség
Elbújik a házak mögé
Arcán nem látszik ijedség.
Nem sokáig játszadozhat,
Napnak szeme megtalálja,
Nem lesz más, csupán áldozat
Mikor a fény felzabálja.
Falum szürke ereiből
Kicsordul az élet újra,
Pislákoló szemeiből
Szellő a csipát kifújja.
Az árnyékok belefúlnak
Szürke aszfalt tengerébe
Korán kelők elindulnak
S eltűnnek a messzeségbe.
Gőzduda hangja hallatszik:
Jó szerencsét Gellénháza!
A völgyben bányászfolyam látszik
S elpárolog nem sokára.
Bányászbuszok bőgnek, sokan,
Embercsomag belsejükben,
Aztán szaladnak boldogan
Ez a legszebb nap életükben.
Az út mentén rezgőnyárfák
Bizseregve zizeregnek,
Tavasznak a táncát járják,
Integetnek gyerekeknek.
Itt van e gyönyörű reggel
Az égnek alja tűzben ég,
Szívem szól lelkemnek: Tedd el
E képet, mert ez álomszép! |
