Hajnal a horgásztavon
Előttem földút kanyargott
Nekiszaladt tölgyerdőnek,
Hajnali csönd halkan mocorgott
S énekelt az ébredőnek.
Égnek alja nap testével
Ölelkezett, midőn elpirult.,
Fátyolért kapott kék kezével,
És szégyenlősen mögébújt.
Feltárult hát tündérország
Fénysorompók nyíltak az égen
Lejött ott akkor a Mennyország,
Közel járt a Földhöz egészen.
Hajnali halak hancúroztak
Ugrabugrálva úszkáltak,
A horgászok meg csak bámultak
Ilyen csodát még nem láttak!
A gyarapodó napocska
Megfürdött a kis horgásztóban
Ráncait arcáról lemosta,
Gyönyörű lett borzasztóan.
Víz tükrében nézte magát
Midőn lassan égre bandukolt
Kifésülte kócos haját…
Felébredtem! Mindez csak álom volt?
