| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Fekete csillagok Ideje:: 02-18-2008 @ 09:07 pm |
|
|
|
|
| Fekete csillagok
A hosszú, hosszú úton egyedül baktatok,
felettem az égen fekete csillagok.
Magam vagyok. Nagyon magam vagyok.
Tarisznyált reményem falatonként elfogy,
álmaim kulacsa üresen kotyog,
vélt kincseim: fájdalmas dallamok.
Fekete égekben fekete csillagok
utat nem mutatnak, jövőt nem mesélnek,
talán már csak emlékeimben élnek.
A hosszú, hosszú úton magamban dúdolok,
gyűlnek tarsolyomban fájdalmas dallamok,
suttogom, sikoltom őket, hogy ne féljek.
Talán egyszer meghallja valaki...
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 02-18-2008 @ 09:13 pm
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 02-18-2008 @ 09:47 pm)
Comment: Versed nagyon szomorú, szinte a reménytelenségbe hajló gondolatokat közvetít. Remélem csak múló költői hangulat okozta...de mint vers csodálatos...:))) Ölellek szeretettel Anna :)))) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: lenaneni (Ideje: 02-18-2008 @ 10:47 pm)
Comment: Köszönöm, Anna. Valóban van egy adag költői póz is a versben, a mindennapjaim nem ennyire feketék, csak szép egyenletes szürkék. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: naiva (Ideje: 02-19-2008 @ 12:07 am)
Comment: Halljuk Lenanéni, ne félj!.... Nagyon szép, fájdalmasan szomorú, magányról síró vers ez... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Lyza1 (Ideje: 02-19-2008 @ 04:50 am)
Comment: A komor , magányos, és szomorú hangulatodat kiemeli még jobban a fekete szín...A reménytelenség fájdalmas hangja...Nagyon szépen ábrázoltad!...Gratulálok!...Lyza |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 02-19-2008 @ 07:40 am)
Comment: az jutott eszembe, hogy én mindig azt mondogattam magamnak: táncolni kell uram, a zene majd megjön magától.... no, így van ez: ha fájdalmas is a dallam, de dallam... énekeld, sikítsd -majdcsak meghallja valaki!!!! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 02-19-2008 @ 08:39 am)
Comment: Magány-vers, csodálatos képekkel, benne az út, a magaddal vitt, újra teremtett csoda, nem üres a tarisznyád, és kulacsod sem ürül ki teljesen soha.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Captnemo (Ideje: 02-19-2008 @ 08:54 am)
Comment: Nagyon szép vers. Jó volt megmártózni a sorokban, mert elég sokszor éreztem én is hasonlót. És mert látod, az én dalom is meghallották, szeretnék Neked reményt küldeni: van ilyen, igen. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: ovobacsi (Ideje: 02-19-2008 @ 09:11 am)
Comment: versed nemes egyszerűsége, ugyanakkor lépéseid tompa, de határozott szomorúsága, mindannyiunkhoz eljuttatta fájdalmadat... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: piroman (Ideje: 02-19-2008 @ 09:31 am)
Comment: Én hallottam. Nagyon szép dallamok! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 02-19-2008 @ 10:39 am)
Comment: Bizony, gyönyörű sorok.:)))) Puszi: Andi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szellzsofi (Ideje: 02-19-2008 @ 10:58 am)
Comment: Adja Isten. Köszönöm, Zsófi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: blue (Ideje: 02-19-2008 @ 11:39 am)
Comment: Egyszembe jutott egy dal versed olvasása közben...tetszett, attól függetlenül, hogy szomorúak a sorok. gaby)))) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: kiralylany (Ideje: 02-19-2008 @ 12:29 pm)
Comment: Szomorú, magányos hangulatú írás. Remélem, hogy tarisznyádba sok szép emléket tettél az úton, amikre mindig érdemes visszanézni! Szeretettel: Lara |
|
|
|
|
| Hozzászóló: erda (Ideje: 02-19-2008 @ 01:47 pm)
Comment: Gyönyörű! :) Éva |
|
|
|
|
| Hozzászóló: boblogan (Ideje: 02-20-2008 @ 02:50 am)
Comment: Na, szépíteni kell azokat a napokat, szépíteni! :) Valamivel szépíteni, mert maguktól bizony igen szürkék tudnak lenni... fekete foltokkal... egyre nagyobbakkal... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: lenaneni (Ideje: 02-20-2008 @ 03:38 pm)
Comment: Mindenkit, de mindenkit ölelek, aki itt járt és olvasta a versemet. Köszönöm a bátorító és elismerő szavaitokat. |
|
|
|
|
|
