Vasárnap még eléd hajolt a sok barkaág,

És tőled várták, hogy te teszel majd csodát,

Megváltod őket, a remény nélkül reménykedőket,

Kik az égre néznek, és számolnak minden percet,

Várnak és bíznak,

Zord télre új tavaszt, sorsukra szép vigaszt,

Aranyszájú prófétát,

Ki azt mondja, mit hallani szeretnének,

Mert akkor még nem ismertek téged,

És mert a nép csalódott benned,

Hát nagypénteken keresztre feszítettek.

                 2008-03-20