Kezed melege
a tenyeremben,
szerelmed vére
fut ereimben,
e rozmaring sem
mutatná szebben,
amint szép szemed
arcomon rebben.
Ahogy itt ülünk
egymással szemben,
nyolc csodás évünk
elringat engem.

Mert ketten vagyunk
mi útitársak,
nyolc éve immár,
s a napok szállnak,
időnk gyöngysora
fűz össze minket,
egy nap lezárja
majd szemeinket.
S amíg te alszol
én álmod őrzöm,
együtt álmodunk
egy messzi földön.