[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 207
Tag: 0
Rejtve: 1
Összesen: 208


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Vendetta/12
Ideje:: 04-23-2008 @ 08:35 pm

AngyaliAndi & Baggio011

 

Vendetta 12.

 

 

Krisztián egy pillanatig értetlenül meredt a nő kezében villogó kis kacatra. GPS. Nyomkövető van benne? Úr isten. Akkor végük van. Megtalálják őket.
Kikapta Mercédesz kezéből a telefont, és szétszedte a hátulját. A SIM kártyát azonnal kettévágta a pulton heverő ollóval, s a készülékre keményen rátaposott a konyha kövén. A romokat kicsit messzebb rúgta az útból, és a nőt a szoba felé tuszkolta.
- Azonnal pakolj! Rögtön! Én addig hozom a gyereket. Vagy ne is. Várj! Nem kellenek cuccok. Majd megoldjuk, csak tűnjünk már el innen. Hozom a gyerekülést, te hozd Kristófot.
Mercédesz ijedtében megszólalni sem tudott. Gépiesen markolta a táskáját, a gyerek takaróját, és már nyalábolta is fel az alvó csöppséget. Nem volt egy perc veszteni való idejük sem. Ha a telefon végig itt volt a lakásban, akkor csak idő kérdése, és rájuk talál a férje.

Balu értetlenül rázta a fejét.
- Főnök…
- Most kussolj! Gondolkozni próbálok- Richárd idegesen játszott a kezében lévő telefonnal. Attila balesetet szenvedett, és pont itt, nem is olyan messzire attól a helytől, ahol Mercédesz bujkál. Ez új fejlemény. És nem is olyan rossz fejlemény.
Gonosz vigyorral fordult testőréhez.
- Azt hiszem, most már némileg egyszerűbb dolgunk lesz.
- Akkor nem kell Alekszej és Jin?
- Ó, dehogynem. Kellenek. Nagyon is kellenek- még mindig vigyorogva folytatta- most kellenek csak igazán.
- Főnök! A következő utca az.
- Akkor lassíts! Balu lassíts már, a kurva életbe!
- Lassítok főnök. Megállunk valahol? Vagy kocsival megyünk rájuk?

- Kocsival. Golyóálló, megvéd minket, ha váratlan társaságunk adódik… Na, végre megjöttek.
Velük szemben akkor kanyarodott be a kis utcába egy lesötétített Mercédesz terepjáró. Hármat villantott a reflektorával, mire Balu kettővel válaszolt. Egyezményes jel ez köztük. Azonnal tudta mindenki, mi a dolga.
Balu hirtelen gázt adott, és bekanyarodott a pár méternyire lévő kis mellékutcába. A társasház csendes volt, sehol nem láttak mozgást. Egy autó parkolt csak az egyik ajtó előtt. Balu intett a fejével a kiszolgált kocsi felé, Richárd csak némán bólintott. Az lesz az a lakás. Indulhattak.

Krisztián kinézett az ajtó kémlelőnyílásán, de kint a ház előtt minden csendesnek tűnt. Nem volt semmi mozgás, semmi hang. Gyorsan kilépett a lakásból, és az autó felé indult. Mercédesz- karján a még mindig alvó gyerekkel- futva igyekezett utána.
Ebben a pillanatban az utca végén felbőgött egy autó motorja, majd csikorgó kerekkel, teljes gázzal közeledett feléjük.
Mercédesz ijedtében felsikoltott. Azonnal megismerte azt a kocsit. Richárd!
Az utca másik végéből még egy autó fékezett mellettük, még szinte meg sem állt, mikor már feltépték az ajtaját, s egy hústorony ugrott Krisztián hátára belőle. A hatalmas test azonnal letaglózta, kábultan terült el a földön.
Richárd- mikor látta, hogy nincs senki a közelükben, nincs erősítés- lassan kiszállt az autóból, és a nő felé indult. Értetlenül csóválta a fejét.
- Mercédesz… Mercédesz… elárulnád, mégis mi a faszt keresel itt?
A nő óvatos léptekkel hátrált a kerítésig. Tágra nyílt szemében izzott a gyűlölet. Richárd intett a testőrének, aki elvette a nő kezéből a gyereket, és a kocsihoz vitte.
- Nos… Mercédesz… kedvesem… talán beszélgetnünk kéne egy kicsit. Nem úgy gondolod?
Egészen közel hajolt a nőhöz, szája szinte súrolta a haját. Mercédeszt kirázta a hideg az undortól, mire Richárd gúnyosan felnevetett.
- Ugyan, drágám- nyomta meg a szót gúnyosan- te félsz tőlem?- híretlen megkeményedtek a vonásai, s durván megragadta a nő nyakát- Hát félj is! Félj te kis ribanc! Féltsd csak az életed, meg a kurva kölyködét is!
- A tiéd is! A te kölyköd is!- ordított vissza Mercédesz. Próbált szabadulni a szorításból, de a férfi marka csak még jobban szorult a nyakán. Egyre kevesebb levegőt kapott, szédülni kezdett, látása elhomályosult, és belezuhant a semmibe…
Richárd mestere volt a szorításnak. Jól tudta, meddig mehet el, mikor okoz halált, és mikor csak ájulást. Mercédeszt még nem akarta megölni. Élve van rá szüksége. Végre olyan fegyver van a kezében Attila ellen, ami egy életre kiiktatja a testvérét. Könnyedén felnyalábolta az ájult testet, és a kocsi hátsó ülésére fektette. Másik két embere a még mindig ájult nyomozó mellett álltak, utasítást vártak. Richárd egy pillantást vetett a földön fekvő férfire, majd beszállt a kocsijába. A válla fölött odakiáltott még embereinek:
- Mókázhattok. A tiétek.
Két embere egymásra nézett, kaján vigyor terült szét az arcukon. Megemelték Krisztiánt és a ház felé vonszolták. El fognak szórakozni, az már szentigaz, de nem kell, hogy ennek az egész utca a tanúja legyen.
- Te! Jin! Ez így nem okés, hogy nem is tudja, milyen megtiszteltetés érte!
Jin nem kérdezett semmit, azonnal nyitotta a fürdőszoba ajtaját. Alex a wc- kagylóig vonszolta a férfit, majd egy lendülettel, durván a víz alá nyomta a fejét. Addig tartotta lent, amíg érezte, hogy a test megfeszül, szabadulni próbál.
- Nahát! Jin! Nézd, felébredt a kicsike.
Durván a kőre lökte a nyomozót, majd azzal a lendülettel egy hatalmasat rúgott a bordái közé. Krisztián mellkasát sípolva hagyta el a levegő, összegörnyedt a fájdalomtól. A következő rúgás az arcán érte, hatalmasat roppant az orrcsontja, a vér azonnal elöntötte a száját. Magához sem nagyon tért, mire jött a következő ütés, ami felszakította a szemöldökét, s így- félig vakon- már semmi esélye nem volt, hogy védje magát valamennyire. A két ember felváltva ütötte, rúgta, ahol érte. Hamar elájult, szerencséjére. Nem érezte már a fájdalmat, amit számtalan törött csontja, zúzódása okozott neki. Csak akkor hagyták abba az ütlegelést, amikor már felismerhetetlen masszaként hevert előttük. Alexej még egy utolsót rúgott a magatehetetlen testbe, de az már meg sem rándult.
- Kinyiffant?- kérdezte társa, de Alexej már ezzel sem foglalkozott.
- Ha van egy kis szerencséje…- vonta meg a vállát.

Attila látta, ahogy a testvére elhajt mellette az autójával. Nem volt hülye, azonnal tudta, mi történik itt. Tehetetlen dühében hatalmasat rúgott a roncsba.

Richárd elégedetten dőlt hátra az ülésen.
- Balu, azt hiszem, most már telefonálhatok egyet.
Testőre hatalmas vigyorral nyugtázta döntését. Richárd lassan húzta elő telefonját, s kéjesen nyomkodta a billentyűket.
- Halló… Attila?- sokáig nem szólalt meg, élvezte a másik oldalról érkező, szinte tapintható feszültséget- Van nálam valami… Igen… Én is azt hiszem!




Utoljára változtatva 04-23-2008 @ 08:35 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: agnes
(Ideje: 04-23-2008 @ 08:49 pm)

Comment: Te jó ég,...most van itt a pillanat, hogy megnézném a végét,...ez eszméletlen, húúú...ti aztán tudtok írni...


Hozzászóló: AngyaliAndi
(Ideje: 04-23-2008 @ 09:15 pm)

Comment: Köszönjük Ágikám... de messze még a vége.:)))))))))) Puszillak!


Hozzászóló: Baggio011
(Ideje: 04-23-2008 @ 09:17 pm)

Comment: Köszönjük szépen, nagyon nagyon örülök, hogy ennyire tetszik:)


Hozzászóló: Samway
(Ideje: 04-24-2008 @ 08:55 am)

Comment: Első utam ide vezetett, de ha Krisztiánt kinyírtátok annyi nektek.....


Hozzászóló: AngyaliAndi
(Ideje: 04-24-2008 @ 11:11 am)

Comment: Jaj!:s Ez azért verbális nyomás alá helyezés ám!:( Így, hogy szárnyaljon az ember? Pláne kettő?:))))))))))) Meglátom mit tehetünk. Bár Gábornál kopogtass, ő a szadistább!:))))))))))) Puszillak!


Hozzászóló: Samway
(Ideje: 04-24-2008 @ 12:43 pm)

Comment: már késő...feljelentést tettem ismeretlen elkövetők miatt...mennek a Dugványpusztai helyszínlelők...ki lesz nyomozva a Gábor is meg Te is kedves írónőm...:))))


Hozzászóló: AngyaliAndi
(Ideje: 04-25-2008 @ 10:33 am)

Comment: Azért remélem befejezni lesz még időnk!:)))))))))) Puszillak!


Hozzászóló: Samway
(Ideje: 04-25-2008 @ 10:01 pm)

Comment: majd másfelé küldöm őket:)))))))


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.31 Seconds