Most, hogy életem feléhez értem csak fél lábbal vagyok a létben fél hőt érzek s fél fényt s félig értem már az önkényt
Most, hogy életem fele mögöttem úgy érzem megfeleződtem fele annyi vér kering bennem mint amennyivel születtem
Csikket szívok s csak levest eszem most, hogy életem feléhez értem testem a házfalakhoz lapúl és minden madár a földre hull
Most, hogy fele annyi az élet lakásom is a félemelet félig szeret engem az Isten nagyobb úr nála a Nincsen
Most, hogy életem feléhez értem feléd nyújtom a fél kezem félig csont, félig bőr: félelem most, hogy életem feléhez értem
Midőn életem feléhez éretem sem erdő köröttem, sem pokol előttem félkezem zsebembe ragadt egy fél Vergiliuszom sem maradt.
|