1.
Ez a nap is
úgy indult, mint a
többi. Kihalt volt az
udvar, hiányzott a
2
boldog csaholás
amit egy éve már
nem halottam. Mióta
Cézár elment az apja mellé.
3.
Telihold idején
elképzeltem, hogy fent
ülnek a hold közepén.
S könnyeimet oly nehéz
4.
volt visszatartani.
Egyfolytában pulira
vágyódtam. Egyszer
még szerettem volna
5.
kezembe tartani
selymes szőrű, piros
nyelvű kis kutyát. Aki
befutná a kertet, vidáman
6
csaholna újra éledne
a búskomor ház. Delet
harangoztak. Ölembe ül,
nagy szemei rám szegeződtek.
7.
Fekete bundájába túrok
boldogan. Bársonykám-
ismételgetem nevét. Még
félénken, de rám teszi dagadt
8.
kis tappancsát. Rögtön szívembe
zárom. Az udvart már ketten járjuk,
örömében nyakamig ugrál, s boldogan
harapdál. Szinte repül ha fut, s mókázik
naphosszat.
2008. április 5.
Csomor henriett
|
