A hajnali szellő
A halottak szuszogása,
A függönybe bújik, úgy ölel át,
Mint egy szerelmes kísértet.
A kályhában már kialudt a tűz,
Gyújtok másikat a cigarettámra,
Várom, hogy gyújtsanak az égre is,
Túl korán van, csak azt hittem,
Hogy te kopogsz az ablakon.
Lassan felkel a nap, és ébred
Az esőáztatta föld szaga is,
De mire dolgozni indulok, már
Nyoma sem marad az árvának.

A hajnali eső
Sem a tegnapé, sem a máé.