Most úgy tűnik, hogy az élet
penésszagról szól, az anya elkínzott mosolya villan
a gyerek és a tévé között, a kitárt ablakon csak a cigifüst illan
a gond benntmarad, hiába néz ki, hogy felszabaduljon, mert még
a sötét is visszadobja az arcába amit tizenöt éve tett rég
olcsó műanyag szaga a szekrénybe', a panelre már a rácsot is feltették
így zár össze a szabászolló éle,  így tünnek el végleg az eszmék,
és ami marad, csak tulajdonképpen kukaérett multi-végtermék,
bár kívülről szines és csillogó, csak a gázok tartják össze ott benn,
Ugyan van hozzá PR és logó,

de hiányzik belőle maga az Isten.