A víz izzó tükrében, együtt fürdik a Nap és a Hold,
megférnek egymás mellett, s az est vörös takarót bont.
A csillagok hunyorogva csodálják tengernek játékát,
parton heverő szeretők csókokkal diszített vágytáncát.

A tenger olykor irigyen odacsap, ölelő karjaikat bontaná széjjel,
de szerelmük állja a próbát, s nem bír a szenvedély  erejével.
Csókjukat az apró homokszemek irigyen nézik,
foguk közt megbújva, ajkaik között sercegve érzik.

A Nap belehull fáradtan égő tengernek tükrébe,
s mielőtt lebukna, tüzét átadja, s merülnek a kéjbe.
Hűs habok fodrán táncot jár a vágy és a szenvedély
Ölelve egymást csillagok alatt, reájuk borul a nyári éj.