| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Végzet Ideje:: 07-05-2008 @ 01:10 am |
|
|
|
|
|
A „Végzet” szólt: Ennyire tellett...
Elmentél lassan önmagad mellett.
Próbáltál könyvekből élni tanulni,
De csak egy vágyad volt, álmodni,
aludni...
Álmodban a múltba vissza mentél,
Mosolyogva tört rád ezernyi emlék.
Azután jött az ólom nehéz ébredés,
Kínzó üresség, de nem jött el vele
a megváltó feledés..
Könnyeim már nincsenek,csak fáj,
Nélküled fagyos a tűző napsugár.
Egybe folyik a nappal a sötét éjjel,
Nincs értelme az értelemnek. Miért,
mért mentél el??!!
Megdermedten állok sírod mellett.
A „Végzet” szól: Ennyire tellett... |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 07-05-2008 @ 01:10 am
| Hozzászóló: Lyza1 (Ideje: 07-05-2008 @ 05:13 am)
Comment: Drága Nefi!...Nem is tudom mit írjak ilyen fájdalomra!...Ezt szó nem tudja gyógyítani!...Azt kívánom, hogy inkább a szomorúság helyett jöjjön már az öröm a házadba és telepedjen meg örökre!...Szeretettel ölellek és sok puszi: Lyza |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Captnemo (Ideje: 07-05-2008 @ 06:43 am)
Comment: Amikor egy versből a fájdalom hangjai töltik be lelkem, nehéz bármit is mondani. Tudom, árnyékban él, ki a múltba jár szépséget keresni. Még ha néha kell is, mert így talán könnyebb "feltöltődni". És mostmár akkor nincs más hátra, mint előre. Ha mégoly nehéz is a lépés!:) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 07-05-2008 @ 08:22 am)
Comment: Nagyon fájdalmas a halál, bármelyik formájáról írsz. A végzet? Hár igen, azt mondják, de miért? Megrázó volt olvasni a versed. Ölellek: Erika |
|
|
|
|
| Hozzászóló: naiva (Ideje: 07-05-2008 @ 10:41 am)
Comment: Fájdalmas kiáltás a versed drága nefi....Nagyon kifejező... De ahogy kapitány is írta, tovább kell lépni, bármilyen nehéz is, bármennyire fáj az élet. Erőt, kitartást kívánok Neked... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Samway (Ideje: 07-05-2008 @ 04:30 pm)
Comment: Drága Nefim...nagyon sok a fájdalom a verseidben megint...szomorúság tölt el olvasásakor.. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: LEKA (Ideje: 07-05-2008 @ 11:10 pm)
Comment: Nehéz amikor valaki eltávozik...Fájdalmasan szép a versed. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Metallica (Ideje: 07-06-2008 @ 09:22 am)
Comment: Gyönyörű a versed.Örökké kínozza ez az érzés az embert és ha olyan valakit veszítünk el,akit nagyon szeretünk.Feledni majd csak akkor fogjuk,ha a szemfedő beborít minket is.Soha sem múlik a fájdalom és egy életen át mardossa a lelkünket.Átérzem minden fájdalmad,hiszen én már nyolc éve élek együtt vele.István. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: erda (Ideje: 07-06-2008 @ 07:28 pm)
Comment: Együttérzek! Nehéz elengedni, akit szerettünk. Nagyon szép a versed! Üdv: Éva |
|
|
|
|
| Hozzászóló: lena1 (Ideje: 07-06-2008 @ 10:42 pm)
Comment: Drága Nefi, gyönyörűen szomorú ez a vers. Nekem is fájtak a szavak.Szeretettel ölellek.Lena |
|
|
|
|
| Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 07-07-2008 @ 09:07 am)
Comment: Néha a múltban élek én is. Puszillak! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 07-07-2008 @ 10:34 am)
Comment: Gyönyörű, szépen vezetett, erős hatású vers. Nem megyek (nem merek) belemenni az érzelmi hátterébe, de nekem sokat mondott. Nagyon szép.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: agnes (Ideje: 07-07-2008 @ 01:29 pm)
Comment: Összeszorult a torkom,...annyi fájdalom és bánat van a versedben....Ölellek |
|
|
|
|
| Hozzászóló: piroman (Ideje: 07-08-2008 @ 08:27 am)
Comment: Kemény, de szép vers. |
|
|
|
|
|
