Vérvörös tulipán vidd el a válaszom Ő hozzá, Vírulj végig át a messzeségen, mosolyogj a szemébe helyettem kérlek!
Reggel simogasd meg napsugár, ragyogjon rá a fény! Hadd higgye, hogy egy percre ott vagyok vele én!
Délután szél túrj hajába védőn, mint régen két karom féltőn! Te csend törj fülébe majd, hogy hallja a magányt, s jussak eszébe majd a csendszaván!
Ha jő az alkony esőcsepp gurulj végig arcán! Ne hagyd, hogy a könny helyedbe lépjen! Mint vihar zúdíts rá egy vallomást éjjel, hogy tudja csak ő érte élek!!! |