Uram! Tehozzád menekülök összetett kézzel
ateista nevelésem, elkövetett bűneimet nézd el
ha szívembe látsz, tudod sosem akartam ártani
soha-soha nem akartam én senkit megbántani
most mégis keményen gyötör lelkiismeretem
végig nézve hitvány, nyomorult kis életemen
önző módon nem értékeltem a sok-sok csodát
a természet gyönyörét, és hű barátaim sorát...
keményen megbüntettél Uram már mindezért
vezekelek elkövetett, és sosem volt bűnökért
kérlek Uram, most inkább mással foglalkozz
ne oldj fel, ne áldj meg, és most már ne kínozz
hisz Te, mindent látsz, - ha éppen erre figyelnél
elkárhozott lelkemnek bocsáss meg mindenért

Uram! Remélem, Neked is van számítógéped
imának szánt soraim mosolyogva érted, érzed.