Új és tiszta vizeken evezünk,szebb lesz életünk. Régi,ránk rakódott szennyet lemosták tiszta eső, S a harmatos párából előtűnik végre alkotó jövőnk. S remélve így lesz igaz boldog életünk. Hagytunk hátra torz vágyakat,rossz álmokat, Levetettük múltunk bűzös,szakadt rongyait Új leplünk tisztasága hoz igaz vágyakat, S két szerelmes szív hajtja hajónkat. Érzések, régmúlt féltésekre maradtak végleg, Megmaradtak azoknak,kik még most is félnek, Mert gyötri őket a régi új lélekféreg. Ha nem lát a lélek,nem lesz tiszta víz és ének Számukra,csak az álnok,álmos enyészet,s a fekete igézet. Mi párommal tiszta vízeken járunk már, S lábunk alatt az új élet csónaka ringva jár. Kezünkben a kezünk fonata;lágy,boldog jövő S szívünből a tiszta,megújult lélek tör elő. Boldogság szigete nem más:emberpár, Kikben igazán egymásra talál az örök nyár. A világ már a miénk,nem kell igéző,csalóka ár, Csak ez a tiszta,napsugaras,boldogító nyár.

bbbbbbbb