Újra és újra meg kell küzdenem,
Újra és újra, hogy bízz bennem.
Újra és újra fel kell, hogy álljak,
Újra és újra, megtalállak.
Látni szeretnélek élni és álmodni,
Melletted állni és támogatni.
Valóra váltani mindent, miben hiszel,
Fogni a kezed, s a szél nem visz el.
De figyelj, hallgasd amit csendesen súg,
Könnyedén, s lágyan a füledbe búg.
Én kértem meg őt, hogy vigye el hozzád,
E őszinte kis verset, és semmit mást.
Mert ismét itt állok, várok egy jelet,
Hogy nem tűntél el, s itt leszel velem.
Újra és újra meg kell küzdenem,
Újra és újra, hogy bízz bennem.
Újra és újra fel kell, hogy álljak,
Újra és újra, megtalállak.
Felnövök, olyan leszek kit szeretnél,
Csak mondd meg mit tegyek, és adj egy esélyt,
Ha nem én vagyok az, akire vártál,
Elengedlek, menj, de légy boldog másnál.
Így rendeltetett, hiszem, na meg tudom,
Én leszek ki végig kísér utadon
Nem menekülhetsz, hiába akarsz,
Mégha bocsánatot százszor is hadarsz.
Mert én itt leszek mindig, ha barát kell,
Ki melletted áll, soha nem tűnik el.
Újra és újra meg kell küzdenem,
Újra és újra, hogy bízz bennem.
Újra és újra fel kell, hogy álljak,
Újra és újra, megtalállak.
|
|
|
|
|
