Egy kést vettem a kezembe és belehasítottam bőrömbe. Végig szeltem mellkasom, majd csendben néztem azt, ahogy a szívem dobog. Aztán pengémmel kikanyarítottam belőle egy darabot és a porba dobtam.
Hirtelen ezernyi kis féreg vetette rá magát, s egymással nem versenyezve felzabálták. Utána felém fordultak mind és lassan araszolni kezdtek felém.
- Nem volt elég? – kérdeztem üvöltve, s mint aki megveszett elkezdtem széttaposni őket. Puhatestűek szétroppant talpam alatt, csúszós nedvük mindent betakart, lábam ki is fordult alólam és én a sok holt és élő féreg közé zuhantam. Fejem hangosan koppant mikor padlóhoz ért, s én eszméletemet vesztettem…
Mikor felébredtem az üres nappaliban feküdtem. Egy férget sem láttam sehol, sőt még egy csepp, csúszós nyálkát sem. Viszont hasamon egy erősen lüktető vágás pihent. |