Haza felé bandukoltam, a felhőket néztem
így jár, ki eget bámul, mély gödörbe léptem
tíz körmöm feláldoztam, hogy kimásszak,
majd maradt a megoldás: S.O.S-t kiáltsak.
Esteledett már, de nem jött meg a segítség,
fehér lovon ülő hercegek más baját lesték.
Lemondón leültem a gödrömnek legaljára,
királyfi helyett vágytam egy jó ICE teára.
Lassan feljött a Hold, a csillagok röhögtek,
mosolyogva köszöntek nekem, gödrömnek.
Megadóan ülve, mély gondolatokba estem
nem akartam érezni, fáj fenekem és lelkem.
Végre léptek közeledtek, jön felmentő sereg
Nem sejtettem, gödröm felé ki is közeledett.
Egy hasonló bamba nő! Gödrömben landolt.
Az ijedtségtől eleinte pánik rohamban volt.
Hajnalra már igaz, meghitt barátnők lettünk,
filmről, könyvekről, magunkról csevegtünk.
Korán kelő házmester talált meg bennünket.
Királyfi és fehér lova ilyenkor hová tűnhet?
„Ne aggódjanak hölgyek, hozok egy kötelet”
Egymásra néztünk: „inkább dobjon le tejet,
és kenyeret....”