[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 347
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 347


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Amálka (3)
Ideje:: 12-13-2008 @ 09:37 am

Attól a perctől fogva, hogy a padláson megszületett a felismerés, Amálka pontosan tudta, hogy nincs mit tenni.
Megsütötte az utolsó négy mézeskalácsot, kevéske ruháját egy batyuba kötötte, leült a kályha melletti kisszékre, és várta, hogy hazatérjen a családja.

A gyerekek, ahogy beléptek az ajtón, megérezték a bajt. Nem szóltak egy szót sem, csak némán anyjuk köré ültek.
Nem sokkal utánuk megérkezett a Favágó is, nem szólt egy szót sem, beállította a sarokba a baltáját, és csatlakozott a többiekhez.
- No, mi történt? - kérdezte vidáman.
- Az történt, hogy összementem - állt fel Amálka, a kisszékről. - Összementem, és ti észre sem vettétek.
A gyerekek bűnbánóan tekingettek egymásra.
- Nekem nem tűnt fel - tréfálkozott a Favágó.
- Neeem? - emelte fel a hangját kétségbeesve Amálka. - Hiszen már az asztal tetejéig sem érek!
- No, jól van - ölelte át a Favágó, - ez nem a világ vége.

Hanem ezúttal olyan történt, ami addig soha.

Amálka eltolta magától a Favágót és csendesen bejelentette:
- Elmegyek.
A gyerekek, mintha csak erre vártak volna, egymás nyakába borultak és hangosan zokogni kezdtek.
- Ugyan hova mennél? - ámuldozott a Favágó.
- El. El innen.
Amálka benyúlt a köténye zsebébe, elővette az utolsó négy mézeskalácsot, szétosztotta a gyerekei között, majd magához ölelte őket.
- Nem hagylak el benneteket, de most el kell mennem - mondta, és kifújta az orrát egy Pille Pannás papírzsebkendőbe. 
- Tudjuk... tudjuk... - bólogattak sírva a gyerekek, és ők is kifújták az orrukat egy-egy Pille Pannás papírzsebkendőbe.
- Ígérem, ha szükségetek lesz rám, mindig ott leszek mellettetek.
- Tudjuk, tudjuk - szavalták kórusban, mert Amálka sosem ígért nekik olyat, amit ne tartott volna be.
Mivel már nem volt mit tenni, Amálka fogta a kis batyuját és elindult az ismeretlenbe.
A gyerekek körülállták a Favágót és hosszan nézték az ajtót, amit becsukódott Amálka mögött.

*

Használjon ön is Pille Pannás papírzsebkendőt! A tündéri, nyomott mintás figurák feledtetik a bánatot! Egy csomag, melyben tizenkét különböző mintájú zsebkendőt talál, most akciósan, mindössze tizennégyezerötszázhuszonkét forint!

*
Amálka csak ment, mendegélt az ismeretlenbe, a könnyeitől nem látott tovább az orránál. Legszívesebben azonnal visszafordult volna, mikor a mézeskalács kerítés utánakiáltott:
- Gyere vissza!
A mézeskalács házikó is bánatosan feljajdult:
- Gyere vissza!
De nem volt mit tenni! Amálka már elindult és lábai makacsul vitték előre. Szeretett volna félni, de olyan nagy volt a szomorúsága, hogy nem fért el benne a félelem. Várta őt a zajos világ, az embertömeg, és a posztmodern társadalom.
Mikor az utolsó Pille Pannás papírzsebkendőt elővette a köténye zsebéből, Amálka leült az erdő szélén, hogy utoljára kisírja magát.
- Nem hiába dolgozott éjjel-nappal a Favágó! - szipogta. - Most Pille Pannás papírzsebkendőbe fújhatom az orrom. Micsoda bolond vagyok én! Micsoda istenverte bolond! Hiszen megvolt mindenem: négy gyönyörű gyerek, dolgos férj, mézeskalács házikó! Mit akarok még?

Amálka észre sem vette, hogy ott áll előtte egy kislány, és nagy, okos szemeivel őt figyeli.

- Azért jöttél el, mert kicsi vagy - csacsogta ártatlanul. - A felnőttek pedig nagyok. Meg kell nőnöd!
Amálka letörölte az utolsó könnycseppet is az arcáról és a kislányra mosolygott.
- Látod, már el is felejtettem - gyűrögette a zsebkendőjét zavartan Amálka. - Elfelejtettem, hogy felnőtt vagyok és hogy mennyire összezsugorodtam. Igazad van. A gyerekeknek mindig igazuk van. Meg kell nőni... Újra és újra - tette hozzá elgondolkodva, majd megsimogatta a kislány fejét, és elindult a város felé.



Utoljára változtatva 12-16-2008 @ 07:01 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: ovobacsi
(Ideje: 12-13-2008 @ 06:12 pm)

Comment: hümm-hümm... szóval, mégis maradt a reklám... persze, érthető... :)


Hozzászóló: szemilla
(Ideje: 12-13-2008 @ 07:02 pm)

Comment: nem ér elárulni a kulisszatitkot:)


Hozzászóló: lenaneni
(Ideje: 12-14-2008 @ 08:16 pm)

Comment: Ezek a gyerekek, hogy mindig pontosan tudják, amit mi felnőttek éppen csak sejtünk. És olyan ártatlanul őszinték tudnak lenni! És ettől a felnőttek mindig zavarba jönnek, és leintik őket, majd szép szóval és más ortodox módszerekkel kinevelik belőlük. Amíg megtanulnak/megtanulunk viselkedni, vagyis álarcot hordani, hamisan mosolyogni, tetetni magunkat. Amálka, hátha nem is baj az, hogy ismét kicsi lettél, majdnemhogy gyerek! De meséld hamar, hogy hová-merre tovább?


Hozzászóló: szemilla
(Ideje: 12-14-2008 @ 09:38 pm)

Comment: már hogyne lenne baj, ha kicsi lesz az ember! olyan ez, "mintha egy 50 éves ember levelet írna a Mikulásnak és kitenné az ablakba" :)))) már aggódtam, hogy valamit nagyon elrontottam... jó, hogy jöttél!


Hozzászóló: piroman
(Ideje: 12-15-2008 @ 10:00 am)

Comment: :D vagy :( ? Valahol a kettő között... Mindenesetre igencsak élvezetes elegye, gartulálok, Vadamálka! Lesz még tovább is?


Hozzászóló: szemilla
(Ideje: 12-15-2008 @ 12:10 pm)

Comment: remélem, Pirom! remélem, hogy nem ér véget úgy a történet, hogy ilyen töpörödött marad :D


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.27 Seconds