Földönfutók
Hazaszeretet, egy a nemzet!
Miért?
A szlovák neked nem testvéred?
De hiszen ezer évig együtt éltetek.
Ugyanahhoz a darab földhöz kötött sorsotok!
És ha jött török, tatár, orosz, német,
Hát azt is együtt tűrtétek.
Vagy fellázadtatok, és kéz a kézben haltatok.
Az akasztófa alá tántorogtatok,
Vagy kivégző osztag elé álltatok,
Akkor is együtt voltatok.
És a lövészárokban együtt vártátok a halált,
És együtt örültek, hogy nem ti voltatok,
Akit a golyó végül eltalált.
Vagy, ha szerettetek,
vajon másként vert a szívetek?
És bár mindenki más nyelven dalolt,
De a dallam azért még ugyanaz volt.
…
Hol a Tátra csúcsai az égre törnek,
És a sík nem pusztaság, hanem Alföld,
A Börzsöny bércei a Dunával
Szövetséget kötnek,
Ipoly vize lomhán siet,
Visz magával ezer évet.
Partján boldog ősök álmodoztak,
És ha féltek, akkor imádkoztak,
Közös nyelven, közös sorsban,
Ma már más országban,
De ugyanabban a hazában,
Mert az csak egy van!
2008-12-20
|