Kisfalunknak közepében,
Van egy piciny tavacska.
Telente bíz nagyon sok,
De sok vadkacsa száll oda.
Balatonról repülnek fel,
Mert a nagy tó befagyott.
Odaszállnak élelemért,
Ott keresnek tavi (minden) jót.
Kenyérmorzsa, kukorica,
Mindig akad ott nekik.
Mert az ember etetgeti,
A vadkacsák seregit.
Midőn aztán újra eljön,
A tavaszi kikelet.
A vadkacsák megépítik,
Icipici fészküket.
Kiköltenek néhány tojást,
Lesz belőlük kiskacsa.
Nyaranta meg együtt úszkál,
Kacsamama, s kiskacsa.
Jól érzik bíz mind magukat,
Tavacskának közepén.
Nem zavarja ott meg senki,
A vadkacsák seregét.
|