[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 332
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 332


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Ne játssz velem! 29. rész
Ideje:: 02-16-2009 @ 07:02 pm

A döbbenet kiült az arcomra. Kari itt? Mit képzel ez magáról?
- Kiléptél.
- A jogaim még megvannak.
- Lemondtál róluk, amikor kiléptél.
- Oké, beszéljük meg nyíltan és őszintén ezt a dolgot, nyugodt körülmények között. - mondta Kari, majd elmentünk a lakásomra.
- Totál más lett minden. - lépett be.
- Mivel eltűntek a cuccaid és jöttek Jojo holmijai. Nos, hallgatlak! - ültünk le az étkezőben.
- Nem megy a Camillnak. Azt hittem, jó lesz, ha Milával együttműködve dolgozok, de tévedtem. Az ő dalai fel sem érnek a tieiddel. Nevetségessé váltunk. Nincs értelme.
- A sikertelenség hozott ide? Na, húzz el! - ordítottam fel.
- Miért kell egyből heveskedni? Ezt sosem kedveltem benned. Egyből a másiknak ugrasz. Nem, nem ezért jöttem vissza. Hanem, mert el akartam mondani, hogy Milával nem lehet sem együtt dolgozni, sem együtt élni. Rámászott Mikire. Nincs tekintettel senkire! - és láttam, hogy mindjárt elsírja magát. Kezdeti mérgemet felváltotta a szánalom és a döbbenet.
- Bebeszélt nekem mindenfélét... Hogy téged úgyis csak a dicsőség hajt és, hogy az csak a tiéd legyen... Mindent magadnak akarsz. Hát, hagytam, hogy vidd és azt gondoltam, jó lesz kilépni, jobb lesz minden Milával. Aztán egyre inkább ő diktálta az iramot. Dalokat írt, amikbe bele sem szólhattam, közös lakást választott négyünknek, stb. Amikor elhíresztelte, hogy megyünk ki Amerikába, kiborultam. Dúlva-fúlva mentem haza... És ott találtam Mikivel és Petivel az ágyban... Igen, hármasban csinálták - mondta miután döbbenten rámeredtem - ki tudja, mióta csinálták már ezt... Olyan durva volt! -zokogott fel. - Úgy álltam ott, mint, akit leforráztak! Aztán csak észbe kaptam, elrohantam. Két hete új lakásban élek, a 8. kerületben. Nem valami jó környék, de nincs másra pénzem. Szinte semmit sem kerestünk Mila dalaival. Azért jöttem el, mert rájöttem, hogy mekkora marha voltam. Eldobtam a te igaz barátságodat egy hazug némber miatt.
- Tudom, Petinek is hazudott rólam. Nekem esett az egyik koncertjük alkalmával. Azóta sem beszéltem vele, sem Mikivel.
- Azt tudom. Miki egy követ fúj velük. Tomi hogy áll a dolgokhoz?
- Természetesen mellém állt. De érdekes módon ez mégsem vezetett az AFC-n belüli széthúzáshoz.- morfondíroztam.
- Ezek után nem tudom, mi lesz. - sóhajtotta Kari.
- Én már régóta nem járok a koncertjeikre, csak, ha muszáj, mert fellépek én is. De sosem beszélünk.
- Velünk mi lesz? - nézett rám nagy boci szemeivel. Sokáig néztünk egymás szemébe... Kiolvastam belőle a kérést és a bocsánatért esedezést...
- Remélem, nem fogom megbánni... - kezdtem. - De gyere velünk Liverpoolba.
- Köszönöm! - ugrott a nyakamba. - Én akkora hülye vagyok! - sírta el magát újra. - Eldobtam a barátságunkat! Minden szó igaz, amit az Érzek-ben írtál!
- Igazság szerint azzal akartunk fellépni az MTV Europe Music Awards-on. De tudod mit? Legyen inkább a Búcsúdal! - csillant fel a szemem. - Együtt írtuk, együtt vittük végül sikerre! A mi dalunk!
- S azóta nem játszottad, mióta...
- Igen, tudom. De Erika tudja a koreográfiáját. És te is. Begyakoroljuk, egyszerűen tökéletes lesz! - mosolyogtam.
- És mekkora fricska ez Milának! - lelkesedett Kari is.
Nevezzetek bolondnak, amiért visszafogadtam ezt a hűtlen szukát, de ha tényleg megbánta... Szegénykém, mindig pórul jár, mert olyan könnyen befolyásolható... Tudom, hogy most szüksége van rám! Megkapta a lakásban a régi szobáját is, mivel Jojo a Miláéban lakott. Egész jól megvoltunk hárman is, bár Jojo kicsit nehezebben tudott megbízni Kariban, idővel ő is megbékélt.

Eljött az utazás napja. Izgatottan indultunk a reptérre. Jucus is elkísért minket, hogy segítsen még a koordinációs dolgokban, és persze támaszként Jojo sem hiányozhatott. Így öten vágtunk neki a pár órás repülőútnak.
- Annyira izgatott vagyok! - jajongott Erika. Először utazott repülőn.
- Mindannyian azok vagyunk. Életünk első nagy szabású koncertje! - mondta Kari.
- De hát ti voltatok turnézni az USAban! - csodálkozott Erika.
- Az csak egy dolog. - mondtam. - Ezt a műsort több ezer tévé közvetíti több millió ember felé. Itt elbukunk, és minden újság címlapon közli! - világosítottam fel.
- De azt is, ha sikeresek leszünk! - nézte az élet napos oldalát Kari.
- Nah, ilyen optimistán kell a dolgokhoz hozzáállni! - mosolygott ránk Jojo.
Megérkeztünk a liverpooli repülőtérre. Taxival mentünk a hotelbe. Ahogy begurultunk, néhány fiatal állt ott. Gondolom, a legtöbb külföldi előadót itt szállásolták el és autogramokra vadásztak. Hihetetlen volt, amikor felénk rohantak, és még a nevünket is tudták!
- Could I ask an autograph of you? - állt elém egy szőke lány.
- Of course. What's your name? - kérdeztem.
- Tamy! - vágta rá. Én pedig aláírtam: "Tamynak with love from Rita." Majd Kari is odakanyarította az aláírását.
Miután kiosztottunk még 1-2 autogramot, sugárzó arccal léptünk be a hotelbe, ahol Gery már várt minket.
- Oh, darling! - jött felém, és megölelt. - I'm glad so much that I see you again!
- I'm glad about you!
- You were missing my heart!
- I say thanks for it expensive! He's Kari!
- Yeah, I know. - mondta, s kicsit elkomorult az arca. - Well, come, the room keys are here. I help to carry up your suitcases.
- We say thank you for it Gery! - mosolyogtam rá. ( Aki nem értette volna: Annyira örülök, hogy újra látlak!
Én is örülök neked!
Hiányoztál szívem!
Köszönöm drágám! Ő itt Kari!
Igen, tudom. - mondta, s kicsit elkomorult az arca. - Nos, gyertek, itt vannak a szobakulcsok. Segítek felvinni a bőröndjeiteket.
Köszönjük Gery!)
Lepakoltunk a szobáinkban, aztán Kari átjött hozzám.
- Miért vágott olyan érdekes arcot Gery, amikor bemutattál neki?
- Nem örül, hogy újra együtt vagyunk. Félt engem, ennyi az egész. - válaszoltam. Az ok, amiért Gery nem ismeri Karit, nem más, mint hogy eddig mindig én intéztem a sajtós dolgokat. Képről látta már Karit, de élőben még sosem.
- Erika merre van?
- Lemaradt valahol a reptérnél Jojoékkal. - mondtam. - Remélem, meg fogja őt ismerni Gery. Szóltam, hogy külön jövünk.
Mintegy végszóra Erika berobogott a szobámba.
- Huh, gyerekek! Csodás itt minden! - huppant le az ágyra. - Gery pedig halál édes! Kár, hogy olyan keveset értek abból, amit mond. - nevetett.
- Igen, nekem is iszonyú nehéz volt megszokni. Nagyon gyorsan beszél általában, elharapja a szavak végét. De idő kérdése és rájössz, hogy mit is akar mondani! - biztattam. Erika amúgy középfokút tett angolból nemrégiben. Nekem is csak az van, Karinak viszont semmi. Annyit tanult angolból, amennyit szükséges volt a dalszövegek elsajátításához. Egy nyelvtanár segített neki. De mára olyan szinten tudja pl. a Farewell song-ot, hogy néha még nálam is jobban ejti ki a szavakat!:) Az előadáshoz persze a dal dance verzióját választottuk, hiszen az sokkal pörgősebb.
- Elpróbáljuk most a számot? - kérdezte Erika. Teljesen be volt sózva.
- Oké, menjünk! - vágtam rá. Volt a hotelben egy próbaterem, ahová bárki lemehetett. Amikor beléptünk, éppen Katy Perryvel futottunk össze. Ránk mosolygott, majd eloldalgott. Jucus pedig bent várt minket.
- Eszméletlen! Láttátok! Ez Katy Perry volt! Áááá! - visítozott Kari.
- Hé, csajszi! Inkább koncentrálj a Crazyre! Gyerünk, egy-két-hár! - adtam ki az utasításokat, majd indítottuk a zenét. Jucus figyelt minket, ha gond volt, egyből leálltunk és javítottunk. Addig gyakoroltunk, amíg nem ment úgy, ahogy otthon is.
- Ennyi elég lesz. - mondta Jucus. - Aztán ügyesen! - kacsintott. Lezuhanyoztunk a saját fürdőszobáinkban, majd elkezdtünk készülődni a fellépésre. Egy Kari által kreált fehér és kék színű együttest vettünk fel. A felsője elől megkötős, és egy kék necc kesztyű is volt hozzá. Kb. így nézett ki:

A színpadra UV-csöveket kértünk, valamint csupa kék és lila árnyalatú lámpákat. Minden a Kari ötlete volt, el is neveztük Kari's Blue World-nek a színpadtervet!:) Ebből is látszik, hogy nem csak nekem lehetnek jó ötleteim!:) A sminkünk is főleg fehér és kék lett, valamint kértünk kék szivacsot a fejmikrofonunkra. Bár kicsit fura volt, mintha valami kék színű cukorka lenne a szánk előtt :). De nekünk nagyon tetszett. Közvetlenül Katy Perry után léptünk fel. Felmentünk a színpadra, füst és... elindult a Farewell song!


Rita:
We dreamed from a love, from a contact, peace, children,
We believed in the fact that he is eternally on all of them, we dreamed about endless one!
But the dreams end once, we wake up,
And somebody else wasn't waiting, only the reality, our destiny!

Kari:
We were daydreaming back long, 'cause the reality hurt,
We suffered 'cause the world hurt us,
We were crying 'cause of the pain, we waited for his end,
When all suffering is over then!

Rita:
Our dreams ended when it was dawning the dawn,
We believed in the fact that the evening comes with a triumph,
But an empty bed was waiting always after all in the morning,
And our tears on the pillow!

Refrain:
We say goodbye to the bad,
We believe that everything was over,
We say goodbye, we step out of the door,
We attain anything already now!

Kari:
Caught all ends in the act of a day,
Miscarriage, infidelity, slaps,
The pain goes by slowly, but the wound remains forever!
All false words make an impression on our heart!
We are set up after all, and we go on on our road,
A happy life waits for us, on a new dawn!

Refrain



Utoljára változtatva 02-16-2009 @ 07:02 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: AngyaliAndi
(Ideje: 02-16-2009 @ 11:09 pm)

Comment: Vannak olyan dolgok az életben, aminek egyszerűen úgy kell történnie. Valahogy úgy van megírva. Erre a részre nagyon illik ez. Puszillak!:))))))))))))


Hozzászóló: reginababa19
(Ideje: 02-17-2009 @ 02:39 pm)

Comment: Pontosan így van!:) Ez az egyik kedvenc részem amúgy:). Köszi, puszi!


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.35 Seconds