A tó vize befagyva már de ott a forrásnál áramló víz hátán, viháncoló a vadkacsák
Csapkodnak szárnyaikkal, s fröccsenő vízpermeten át ezer színnel csillan a napsugár
Lebuknak percenként sorra, feljőve csőrük most üres, sikertelen volt a kisérlet
Hússzor vagy százszor ismétlik míg a kitartás bögyükbe kishalat nem visz
Halászat után elcsitul a tánc, s a hullámzó víztükör fodrozóra vált
Lágy ívet húzva, kecsesen partra úsznak, hosszú szép libasorban
A havas fövenyen lerázzák tollukról a fagyos vizet
Szép ruhájukat égi kályha felé fordítják, s testüket melegség járja át
Háp-háp mondják kánonban, fel-fel néznek a sárga korongra, -fejüket oldalt fordítva- köszönetet mondanak.
Szárítkozás után, nádas felé ballagnak, az utat vezérgácséruk mutatja
|