26
a szív könnyedén
lángra gyúl
eltiporva az életképest
éjszakáiban megfakul
egy kifelé zúgó
törmeléken
menta hozzá az ítélet
kapornyi az irgalmasság
kömény csíkoz lágy hívséget
a megtartottak nyomdoklatán
27
valódi ha valóban nem múlik el
az anyag mindmáig megszokott
és fényeken hajló szerkezeten
az idő tengelyén megrogyott
az orkán belsején illedés
hangja hatalmán visszanéz
mint iszonyodó szédületem
vigyázzon minden lüktetés
mint kettéhasított érvelés
a holnap már mától érdektelen
28
tálentumod a békét élte
elpazarolt zárt hűségen
kérged mégis megkopott
elmaszatolt félelmével
nem hajt többé ki a mély csend
elárvult világ ostoroz
29
két lábon áll a kínnal
égett
kertet övez a szabály
szárítkozik az égi lékben
mely fedezve szól visszavág
romlott itt minden
eskütétel
nem tart soká a halál
szirmait bontó tévedésen
fröccsen a hő a vérnyaláb
30
megvétetett érkezésen
távoz a nap a visszavárt
fel nem ismert küldeménnyel
bíborkék hangja megtalál
31
elhengerelt vét az éjben
jelez a lesz mielőtt odavár
szisszen a lét az éledéssel
a nyomdokain szállt surranás |
