Mai világunk ontja magából a kommunikációs lehetőséget,
TV, rádió, internet zúdítja ránk az aktuális nagy híreket.
Tudjuk, hogy afgánoknál még ma sem éppen szent a béke,
De ennél is fontosabb Madonna smink nélküli ráncos képe.

A folyton megújuló kommunikáció özönben valami hibádzik.
Tán nagyok igényeim, de az EMBERI kapcsolat -  hiányzik.
Egy kávé mellett beszélgetni valakivel őszinte, nyílt hangon,
Az érzéseimről mesélni, míg az ő érzéseit is érzem, hallom.

Ekkor jön, hogy az internet aktuális, fontos témáin átlépek,
Kihagyom a politikai oldalakat, a sztárokról készült képet,
Egy web-oldalra lépek, honnan hiányzik a nagy szenzáció,
Csak érzés, gondolat,semmit mondó, emberi kommunikáció.

Jé, van itt csaj, akivel órákon át csak a semmiről levelezek,
Nem értem, miért is olyan fontos, hogyha vele beszélgetek.
Miért érdekel a véleménye, kritikája, hisz sosem ismertem,
Előfordul ilyen, hogy csak írott szövegen át megszerettem?

Annyit tudok róla, hogy Rozika a neve, eléggé jól írogat,
No, de emberek! Civilizált világunkban ez nem kapcsolat!
Semmi közös múlt, és semmi közös jövő nincs kilátásban,
Mégis velem van ő mindig. Jóban, rosszban igazi társam.

Tudja, fontos nekem intelligencia szintem megőrzésében,
Hogy tudjam, éppen makarónit főz két szó leütése közben.
Nos, én szerintem leégetné a makaróni tésztát, a konyhát,
Ha nem írnám meg neki gyorsan a mai éjszakám gondját!

Civilizált modern világunkban civilizált modern emberek,
Technikai csodáink korában humánosan ölők a fegyverek.
Csupán egy elavult dologgal nem bír el a fejlett technika,
Modern, tudománnyal tömött létünkben is él a romantika,
Él még barátság, él még emberség, és él még igaz szeretet,
Barátaim! Rozikám! Nektek ajánlom civilizáltan megműtött
szívemből fakadó civilizálatlan versemet...