| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Meglepetés, avagy menyemasszony visszavág Ideje:: 09-16-2009 @ 08:41 pm |
|
|
|
|
A purgatórium semmi ahhoz képest, ami rám vár Karácsonykor, egy hétig nálunk lesz az anyósom.
Elhatároztam, hogy megédesítem a napjait. Holnap érkezik. Már alig várom… hogy elmenjen.
Reggel:
- Drága Anyuka! De jó, hogy felkeltett, már attól féltem, hogy sikerül kialudnom magam. Amíg
megmosakszik, addig elkészítem a reggelijét. Hogy a múlt héten már mosakodott? Akkor stornó az
egész, dehogy kívánnám én, hogy változtasson a szokásain. Erre a kis időre… mármint, arra a kis
időre, amit nálunk tölt.
Mit szeretne reggelire? Csak egyen szépen, mert az ebédet úgysem eszi meg. Tudom, mert én
főzöm. Plantatea? Hát, az momentán nincs itthon, de van eper-, málna-, ribizli-, ananász-, és
vegyesgyümölcs-tea is. Esetleg szedhetek a kertben csalánt… Mivel szokta ízesíteni? Citrom? Azt
hittem, ecettel issza. Egyáltalán nem humorizálok, nem vagyok olyan kedvemben. Vaj nincs, margarint
használunk, mert egészségesebb. Igaz, persze, Anyukának semmi nem árt, agyon se lehetne csapni. A
parizert szereti? Marha. Dehogy anyukára gondoltam, a parizer készült marhahúsból. Örülök, mert
délben is marhahús lesz, valami könnyem emészthetőt gondoltam, legjobb a pörkölt galuskával.
Délelőtt:
- Dehogy maga főz, nem akarok rosszul lenni a zsírtól csöpögő szafttól. Anyukának sem ártana
visszafogni magát a zsírostól, talán ritkulnának az epeömlései. Maga csak pihenjen, élvezze a
kiszolgálást, és nézze a tévét. Tegye a fülhallgatót a fejére, akkor addig hangosítja, ameddig akarja, és
legalább nekem is lesz egy kis nyugalmam. Nem utalok semmire, tényeket közlök. Dehogy vagyok
ideges, virágos jókedvem van, mindjárt énekelek. Nem tudom, az életemet hol rontottam één el….
Persze, leves is lesz, tegnap voltam gombát szedni, direkt Anyuka kedvéért. Természetesen
hallottam a galócáról, de hiába jártam az erdőt egész délelőtt, egyet sem találtam. Tudom, az a piros
kalapos, fehér pettyes. Hogy fehér kalapos is van? Jókor mondja, mondhatom. Ha én ezt tegnap
tudom…
Felkockázom a húst. Amire maga gondol, azt darált húsnak hívják, a pörköltnek valót nem szoktam
összefecnizni. Nem tudom, mennyire volt öreg a marha, momentán kifogyott a hentesnél a születési
bizonyítvány. Majd addig főzöm, amíg puha nem lesz. Erre való a fogsor! Ha Anyuka nem az
éjjeliszekrényben tartaná őket, már rég megszokta volna a használatukat.
A kisfia nem szereti a deszkáról aprított, öklömnyi muglikat, a galuskaszaggatóval szép aprók
lesznek. Persze, hogy megette, akkor még nem tudta, hogy másféle is van.
Délben:
- Eszik egy kis gombalevest? Pedig azt hittem, előkóstolja, és elsorolja, mi minden hiányzik belőle.
Hogy én kóstoljam meg előbb? Rendben, most maga jön. Na, ugye, milyen finom? Azért nem árt, ha
tudja, hogy egy esetleges mérgezés csak hat-nyolc óra múlva jelentkezik. Keveset evett… dehogy
adom Szotyolának, még rosszul lenne tőle.
Itt a galuska, és a pörkölt, merjen magának. Várjon, mindjárt előveszem a húsdarálót, akkor nem
kell késsel apróznia a húst. Van benne só. Erőspaprika is van benne. Hát, ha nem elég… Ugye,
mondtam, most kapkodhat a levegő után. Dehogy direkt, hát nem maga mondta, hogy nem elég sós, és
nem elég erős?
Sütemény is van, persze. Születésnapi torta, Anyukának. Anyósnyelv a neve, azért ilyen hosszú,
mert… hogy elférjenek rajta a gyertyák, na! Meggyújtom rajta mind a kilencvenet. Nekem eszembe
sem jutott, de most, hogy mondja, tényleg úgy néz ki, mint a temető mindenszentekkor. Inkább fújja el
őket, nem akarom a jövőre emlékeztetni. Nem a jövő évre, hanem a jövőjére.
Vágok egy vastag szeletet magának, jó krémes. Vastagon beborítottam tejszínhabbal, egye csak
meg. Dehogynem bírja megenni, ezt legalább nem kell rágni. Hogy csikar a hasa? Gyorsan, gyorsan!
Várjon, segítek. Na, mindegy, már késő! Ne csináljon ekkora ügyet belőle, legalább ki lesz mosva az
alsóneműje is. Csak trónoljon nyugodtan, majd kopogunk, ha másnak is szüksége lesz rá. Hozzak
valami olvasnivalót? Esetleg a rádiót? A tévét nem tudom behozni, kicsi a hely…
Délután:
- Azt hittem, tovább el lesz foglalva. Nem szeretne egy kis gyümölcsöt? Fosóka-szilva. Esetleg egy
kis aludttejet? Lazítja a székletet. Hát, igaz, ami igaz… Legalább valaki laza, mert én pattanásig
vagyok feszülve.
Meséljen valami, Anyuka. Ha kérhetem, ne olyat, amit már ezerszer végighallgattam, hanem valami
újat. Például, az anyósáról szívese hallanék. Nem ismerte? Micsoda boldogság…
Sétáljunk egyet? Elmehetnénk a templomba. Gondoltam, hogy örül neki. Jöjjön csak, mindjárt
odaérünk. Már csak egy kis kitartás, félúton túl vagyunk. Ma a szomszéd községben misézik a
plébános úr. Nem mondtam volna, hogy kilenc kilométer? Visszafelé nem kell gyalogolnia, majd a
mentő hazahozza.
Este:
- Anyuka, kifogyott a légfrissítőm, nem lenne hajlandó kivételesen mégis megfürödni? Dehogy,
nincs összefüggés a kettő között! Miért, úgy hallotta, hogy párhuzamot vontam? Úgy látom, a
víziszony örökletes a családban… na, végre, persze, hogy besegítem a kádba, jöjjön csak. Hoppá! Oda
se neki, akkor hajat is mosunk. Ugyan, az a kicsi, amit lenyelt a vízből, nem hiányzik a kádból, de ha
akarja, engedek hozzá. Hogy lenne forró? Jé, tényleg. Biztosan valaki megfordította a csapokat.
Ezzel a szivaccsal jól átdörgölöm. Hihetetlen, ez valóban a dörzsis mosogatószivacs, biztos Misi
cserélte össze őket, az előbb láttam, hogy cipőt pucolt vele! Semmi baj, legalább felélénkült a
vérkeringése. Most még megtörlöm a hátát, és megyünk vacsorázni. Dehogy, nem smirglivel,
törölközővel, miket nem feltételez rólam…
Délben elrontotta a gyomrát, ezért ma könnyű vacsorát kap. Egy kis tokaszalonna, na és itt a friss,
ropogós tepertő is. Szinte elomlik a szájban. Vigyázzon, még forró, kimondottan Anyukának sütöttem.
Öntsek rá még egy kis zsírt? Gondoltam. Kenyér? Arra nem gondoltam, nincs itthon. Keksz nem jó
hozzá? Mákos kalács? Hájas tészta? Sajnálom, krumpli sincs.
Nézi velünk egy kicsit a tévét? Várjon, felhangosítom, ez biztosan érdekli, remek katasztrófafilm
megy ma. Arról szól, hogy egy meteor nekiütközik a Földnek, és jön az Apokalipszis, mindenki
meghal. De kár, azt hittem, még együtt leszünk egy kicsit. Jó éjt, Anyuka! Aludjon nyugodtan,
óvatosságból terítettem a heverőjére egy gumilepedőt.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 09-16-2009 @ 08:41 pm
| Hozzászóló: csitesz (Ideje: 09-16-2009 @ 08:53 pm)
Comment: :- ) üdv. Józsi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: vp_rozika (Ideje: 09-17-2009 @ 08:12 am)
Comment: Szia Rinka! :-))) Ó, te kis gonosz:-)))! Jól elvannak nálad a családtagok, hogy nem unatkoznak, az már bizonyos:-)). Élvezem a fricskáidat, néha kimondottan sajnálom, hogy nincs kinek továbbadnom. Nem akarok neked dicsekedni, de nekem olyan anyós jutott, akit angyalnak ugyan nem neveznék, de aranyos volt:-)). Csak reménykedem benne, ő sem tekintett engem az itt ismertetett menynek. Jól megszerkesztett, rekeszizmot megtornáztatott írásodhoz gratulálok! Rozika a harsányan nevető |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szavathna (Ideje: 09-17-2009 @ 08:20 am)
Comment: Hű! Ez merész! Engem viszont felvidított:D
Ölellek:Anna |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Kata01 (Ideje: 09-17-2009 @ 04:47 pm)
Comment: Kedves Rinka,elképesztően jól írsz,komolyan mondom alig birtam ki a végéig, majd be pisiltem.:)))Imádom a humoros írásaidat! Köszönöm, hogy olvashattam.:) Kata. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Rinka (Ideje: 09-17-2009 @ 05:13 pm)
Comment: Köszönöm, kedves Józsi, rám máskor is számíthatsz, ha hiányzik egy kis agyamentség.
Szeretettel: Rinka |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Rinka (Ideje: 09-17-2009 @ 05:18 pm)
Comment: Rozikám!
Erre utaltam, amikor azt mondtam, hogy ennek fele sem igaz. Sajnos, gyáva voltam, vagy talán próbáltam megőrizni a kapcsolat épségét, ( Mama már elüldözött egy menyet, nem akartam én lenni a következő), de az sem volt tartható állapot, hogy nem válaszoltam a gonoszkodásaira. Köztes megoldás született: leírtam magamnak, mit kellett volna mondanom, tennem, és ebből az irkafirkából lett a humorossá kerekített történet.
Köszönöm, hogy itt jártál.
Puszi: Rinka |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Rinka (Ideje: 09-17-2009 @ 05:21 pm)
Comment: Kedves Anna!
Én is érzem, akár durvának is mondhatnám, de (szerencsére) ez csak egy irkafirka.Örülök, hogy értékelted benne a humort, még ha szarkasztikus is.
Köszike. Szeretettel: Rinka
|
|
|
|
|
| Hozzászóló: Rinka (Ideje: 09-17-2009 @ 05:22 pm)
Comment: Kedves Kata!
Köszike4 Számíthatsz rám, nevettetésben jobb vagyok, mint megríkatásban. Szeretettel: Rinka |
|
|
|
|
| Hozzászóló: fényesi (Ideje: 09-17-2009 @ 08:38 pm)
Comment: Ez jó! Tényleg!
üdv.
fTJ |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Rinka (Ideje: 09-19-2009 @ 10:49 am)
Comment: Köszike, kedves Fényesy!
Üdv: Rinka |
|
|
|
|
|
