A szekrény és az ágy barátok. Köztük éli mindennapjait Illanó, az óvodás tündérlányka. Csöpp szobájában Reccs, a szekrény mosolyogva, Párnás, az ágy pedig mindig tárt karokkal várja, hogy felszépíthesse magát vagy fáradtságát enyhíthesse. Reccs furcsa szerzet, régmúlt éveket is látott, aki koránál fogva hajlamos el-elszundítani a legragyogóbb nappali fényben is.
Illanóval szövetségben élnek, ő ugyanis a kis tündérnövendék legprecízebb sztájliszt tanácsadója. Amikor Illanó bozontosan kikel Párnás enyhe fészkéből és Reccs éppen nem szundikál, meg-megrecsegtetve ezt vagy azt az ízületét, akkor alaposan szemügyre veszi a szöszi hajzuhatagban megbúvó tekintetet. Ebből az első tekintetből az öreg ruhatároló már tudja is, milyen ruhácska illik kis gazdája aznapi hangulatához.
Aztán, amikor Illanó a tündérvizes mosakodás után, illatosan és néhány kósza csepptől csillogón megáll Reccs tükrös fala előtt, ő már súgja is melyik polcára és melyik ruhadarabért nyúljon a kis tündér. Illanónak persze, mint ahogyan az az embergyerekeknél is előfordul, nem mindig tetszik Reccs véleménye. Ilyenkor kipirult-durcásan lábujjhegyen állva felemelkedik a levegőbe és köröz vagy átrepül a tündérlak egy másik pontjára.
Persze az idő közben sürget, ezért Illanó anyukája, amikor végképp nem találja sehol a kislányát, megsuhintja ezüst pálcáját a levegőben és Illanó nyomban ott terem. Akkor septében felveszi ruhácskáit, természetesen végül azokat, amiket Reccs ajánlott. Pedig akkorra már régen elfelejti, mik is voltak azok, amikkel Reccs őt oly nagyon megbántotta. Reccs ugyanis látta, látja az ő lelkét. Persze ezt ő még nem értheti meg.
Telnek-múltak a napok és Illanó egyik délután kis fekete gombolyaggal a karjaiban lép be házuk ajtaján. A tündéroviban barátság-varázslást tanultak, az elevenedik meg mindenki varászszavára, amire a legerősebben és legtisztábban vágyik. Illanó egy fekete manókutyát teremtett magának. Az állatka őszinte cipőgomb szemei alatt termetes szőrszálakat visel, ezért Reccs és Párnás szájából egyszerre hangzik a kis eb elkeresztelése: Bajszos.
Azóta Párnás után Reccs is megkapta az enyhet adó szerepet. Reccs ajtaja előtt kapott helyet ugyanis Bajszos tündérlevelekből és tündérfonatból készített fekhelye.
Illanó most már minden reggel vidáman ébred fel és gyorsan felöltözik, hogy Bajszossal minél többet futkározhassanak kinn a tündérdombokon, amíg indulni nem kell az óvodába.
Mióta Bajszos Illanóhoz került, több kis tündér is kutyussal gazdagodott Tündérfalván. Ezért a település önkormányzata a lakosság segítségével építkezésbe fogott, hogy létrehozhassák az első tündérkutyusoknak való játszóházat is, amelyik a tündérovi szomszédságában lenne. Hogy reggel csak a kapuban kelljen elválnia a gazdinak és a kutyusnak. Onnan kétfelé nyíló kapun mehetnek majd be a gyerkőcök az oviba, a kutyusok pedig a játszóházba. Napközben a kerítésen át láthatják egymást, figyelemmel kísérhetik kedvencük játékát. Aztán a nap végén újra örülve egymásnak, futkározva, együtt mehetnek haza a közös tündérlakba.
De addig még néhány tündérkőkockát és tündércserepet varázsolniuk kell maguknak.
Itt a vége, fuss el véle.
2009. 11. 14. |