Hallani lehetett
a csendben, ahogy hallunk,
és elébünk villantak hátulról távoli neszek,
azt sugdolózva irigyen,
hogy itt szeretet folyik.
Nem is tudom,
Talán nem is olyan rég volt,
hajad volt a párnám,
arcod volt az égbolt.
Érezni lehetett
a csendben, ahogy érzünk,
és elébünk villantak hátulról távoli neszek,
azt sugdolózva irigyen,
hogy itt most ezek
szeretni fogják egymást.
Nem is tudom,
Talán nem is olyan rég volt,
Két szemed a hajnal,
Mosolyod a félhold.
Hallani lehetett
a csendben, ahogy hallunk,
és felzörrent hátulról pár távoli folt,
kacér mosollyal,
hogy itt most ezek kicsit
szerették egymást.
Budapest, 2009. november 24. |