Múzsa 2.

Maróti László

Mért oly szomorú a Múzsa?

Talán túl nehéz a gúzsa

Mibe költők bekötötték

S az egekig fölvezették?

Gúzsba kötött Múzsa mögött

Költő-kocsis lefeküdött...

Azt álmodta, hogy a Múzsa

Lerázta, nincs rajt a gúzsa.

Észhöz is tért azon nyomban

Rímfaragó középkorban,

Ahol lehet nyár, hideg tél,

De  mindenki versben beszél.

Ott ébredett vagy azt hitte,

Rímet találnak mindenre.

Mi ebben a nagy durranás?

Költőnek ez éhenhalás!

Àlmodom-e? Csípjetek meg!

Versel itt paraszt és herceg.

Nem keresnek ihletet sem,

Csak félválról mindent versben.

Én meg várok a Múzsámra,

Hátha eljő valahára.

Igérem a szerencsémre

Gúzsba én őt nem kötöm be.

Nem fogom szekerem elé,

Bennem leghűbb társát lelé

hogyha megjő, én kivárom,

Csak tudnám, hogy hol találom

meg a rímet? Ez rémálom!

Rémálom?

Rímálom!

    Rímek, álmok,

      ...álmo...k...

        ...mmmmóóóóó...

2008. Göteborg