Felettébb boldog vagyok, hogy itt lehetek veletek! Csöppnyi öröm... a "forró végzet" ajtaján számunkra sötét a jövő, és nagyon kevés az idő! Már érezzük furcsaságait, fuldokló világ halk szavait... Pokol tornácán táncolva, mi mégis ékesen mosolygunk egymásra, a jó hit tanácsa szerint, kell ennél több? S majd leírjátok mind... megint, ahogy kell az utolsó szó jogán,
Mi elvész, az majd újra megfogan, az Isteni jóindulat hajnalán...
Világ rosszai, kegyetlenek, oly sokan vagytok bűnösök, élvezzétek csak az életet, látom, nem számít az ősötök, s a Föld, hol létetek ragadt imába foglalja nevetek, igen, én is örülök veletek, csak a félelmem maradt!!! |