Mikor a nap hosszú útra indul, Azon perc állítja fel keresztjét Szentséges Jézus. Midőn egy csillag éjnek integet, Az Úr fia hótiszta szájával ily szókat rebeg:
Ha nem sikerül valami,vádolsz! Hogyha mégis valóra válik régen várt álmod, Örülsz,de ver a káromkodásod.
Megcsípi arcodat egy kis tücsök, S-óriás ember-te,dög nézéssel szétpréseled. Mi az néked,Ura vagy a Földnek! Hát embert és bármi mást soha meg ne ölj!
Vásárnak napján munkád ne végezd! Ez időben bajod félretedd,és dolgod ne légyen! Pihenve szárítsd fel könnyeidet! Így éltedben hív szívvel,az Úr napját szenteljed meg!
Van egy asszony,ki szörnyű kínnal szült: Az apádra úgy nézz fel,ahogy én édesapámra! Becsüld szülőid,s nyújts lágy vígaszt.... Kérem tőled,hogy atyádat anyáddal tiszteljed meg!
Égbekiáltó bűn a hazugság, Téged már egymagában is a pokol tűzre juttat. S még ha nem csak magadnak árt az... Hamis tanúságot ne tégy felebarátod ellen!
Sem házát sem mezejét,jószágát Ne irigyeld ki Isten adta testvéred kezéből! Inkább segítsd őt mennyben és földön Felebarátod házastársát soha meg ne kívánd!
Ne kergesd a villám élvezetet! Pillanatnyi léted örömeit szépen félretedd! Helyette majd lábad lógasd egy kicsiny felhőről! Hogy porhüvelyed felvidámítsd,ne paráznáélkodjál!
Mellére ejti a fejét,mondván: Most fogadd meg a tilalmakat,boldogulásodért! "Én vagyok a te Urad,Istened, Istenedet imádd,és csak neki szolgálj!"
Az örök tisztaságnak megfeszített Messiása Szótlan szóval tűri fájón bántó bűneink, Míg az ajkán lelkét leheli, Rád pillant,s egy csepp vére forrón szívedre hull....
|