NEMZEDÉK … A NEMZET
Ki vagy? Érzed?
Te, vagy a Nemzet piciny tagja,
a nemzet egy nép
a népek egy csoportja:
azonos múltra tekintenek vissza,
ők az ősi gyökér,
mint növénynek a magja a talajban,
egymásba kapaszkodnak, jövőt alkotnak,
újra és újra évente megújulnak,
hozzák a palántát, mint piciny tanítványt,
féltik, óvják, csak a jóra tanítják!
egyre bizonyítják, se vége, se hossza
szeretet szülöttje,
NAGY CSOPORTBA CSOKORRA SZEDVE
A VILÁGBAN SZERTE SZÉTSZÉLEDVE!
A nemzedék:
mint, nektár: édes méz, életet tápláló nedűből,
a körforgatott ösztön,
a jellemző ősi gyökér,
mint az esőnek a csepp lett a nemzete, piciny tagja,
s abból a naggyá nőtt tenger.
A nemzet: mint embernek
feje, szíve, Istenadta lelke,
jelen van, ott van az összes alkotó eleme.
Nemzedék:
a nemzet tagja, része,
egy egész, ép, józan, az ifjú, gondolkodó ivadékok
fejlett példányok,
ott vagytok sokfele,
mégis egymás közelében,
avagy messze távol,
a közös ózon, köztetek
a mágnes
szerteágazó erecskék, az ősi törzsben:
NAGY CSOPORTBA CSOKORRA SZEDVE,
A VILÁGBAN SZERTE SZÉTSZÉLEDVE
A NEMZET:
mint, egy-egy illatos virág
illata illan a ligeten,
terjed a hegyeken, völgyeken,
azonos nemzet.
MÁS, illatos virág, színe és bűvös varázsa
egy másik azonos nemzet
Sok-sok élő egyedek egy törzsben,
egy gyökérről,
egymás és mások örömére,
alkotva, harcolva, mint a Nagy Természet rendje:
NAGY CSOPORTBA CSOKORRA SZEDVE,
A VILÁGBAN SZERTE SZÉT SZÉLEDVE.
|
