MATÁV MÓKA
Csenget a drótkígyó
a házi zsinor
csörög már mióta?
hiszen ez a dolga.
Felkapod, s bele szólsz:
Halló…….ó!
Jónapot é d e s e m…”
névnapodon az Isten éltessen”
jön a túl végről:
mi nem jut eszébe,
messze a rokonnak!, barátnak, jó ismerősnek,
emleget téged!
csak úgy magában gondolja:
„szót váltani kellene veled”.
Hallóóó, xy ÉN vagyok,
boldog szüli napot kívánok.
Sok-sok évet éltél,
csörgődrótkígyót,
hasznos jószágot beszereztél,
otthonodba elhelyeztettél,
s azóta időnként,
szól a kígyó csörgő muzsika.
No, nem mérgező!
de néha azért mérgesítő,
ha éjfél körül újra csörög és csörög,
nem szól bele….téged zargat
ott a túlsó végen nagyokat hallgat.
A méreg pumpa fel is megy benned,
„ az a n y á d”!
az-az édes ringatna el T é g e d!
Más baj nem is lenne veled, de az etetésed,
percről-percre többe kerül,
jár a szád, ömlik a sok szó,
drótfüledről ketyeg az óra
nő a percdíj mérce,
sok-sok forintot kérnek cserébe érte,
Matáv, satöbbi táv móka huncut dolog,
ma már semmivel nem pótolhatod,
sokszor csak előkapod
marokra fogod, füledbe húzatod
a házi
sárkány helyett,
a kígyó csörgőmuzsikát.
egész évben csak beszélsz,
beszélsz……..
|