Cigi Füst.

Ültünk némán egymással szembe

Könnyeztél, füst ment a szemedbe.

Én kendőt nyújtottam át neked,

De nem láttad, nem mozdult érte kezed.

Gyöngéd mozdulattal simítottam arcodat,

Szemed fölül rakoncátlan lehulló hajadat.

Felitattam a kibuggyanó könnyeket,

Te felemelted hozzá a fejed.

Ajkad szögletén aprócska mosoly

A helyzet vicces, nem komoly.

Cigaretta füst ölelt át bennünket,

Míg összedugtuk fejünket.

Papa csak ennyit szoltál csendesen,

Míg megfogtad, aggodon kezem.

Ne szívd azt a sok rossz cigit,

Még elvisz, és ez megrémit.

Jó, kis unokám, lásd, elnyomom,

Kérésed bár nehéz megfogadom.

Elteszem a cigit most emlékbe,

Hátra dőlök a karos székbe.

Most az én arcomra költözik mosoly,

A helyzet nem vicces, nagyon komoly.

Kőri